Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 7. szám - Erdély lelki foglya (Cs. Szabó László levelei Veress Dánielhez Sepsiszentgyörgyre) - Közreadja Veress Dániel
Úgy volt, hogy szeptember 10-én indulok felétek, de az út külső okok miatt egyelőre elmarad. Sándornak már megírtam. Ne bánd, most egyikőtöknek se telne sok öröme belőlem, neked sem. Én is csak félig bánom a váratlan s akaratlan késést: jobb állapotban szeretném kiáltani a próbát. Mert nem lakodalomra készülök. Szeretettel ölel Cs. 20 1971. dec. 17. Kedves Dani, írom e levelet dögrováson. Októberben beoltottak influenza ellen, azóta két támadást hordtam el lábon, se módom, se kedvem lefeküdni. Mind olthatnak, a sok millió vírus közül jó pár mégis befurakodik a résen, azokkal elmulathatsz. Ráadásul jövő héten utazom. Zürichbe, onnan Salzburgba, oda dolgozni, magamnak két hétre. Átnézek reggeltől estig Münchenbe is, Jóskához és Gyuszihoz, nyomdai ügyekben s beszélni a lapról, amely hazai látogatók megbízható szava szerint soha nem volt jobb, mint az utolsó egy-két évben, nagy a becsülete a hazában. Szívből, szeretettel köszönök sok mindent, a leveleket, a mutatványokat fiad verseiből, s tudósításodat önállósuló útjáról, amely remélem, eltér a tiédtől, mert az apák tagadják meg az apjukat, ahogy mi tettük, s aztán a fiák is tagadjanak meg minket, csak független emberek szerethetik s becsülhetik egymást igazán. Köszönöm a reményt keltő hírt Németh Laciról (az első jó hírem róla), s a tanulmányt Hann Sebestyénről. Kitűnő, a legjobb, amit eddig olvastam róla. Ilyen a román művészettörténet átlag színvonala? Lehetséges? Képzett emberre és jó stilisztára váll a fordítás, de úgy látom: a kannát összecseréli a kupával, s nem ismeri a bognár szót. Igen nagy örömet szerzett, köszönöm szépen, megőrzőm. Megjött a gyászjelentő Jancsó Elemérről. Több, mint negyven év előtt hónapokig osztoztunk egy családi ágyon párizsi diákszobánkban. Unokahúgomat vette feleségül, őket is szerettem volna látni szeptemberben. Hát most már még egy sír vár Erdélyben. Ha sokáig húzom, belőlem is csak a sírt láthatod; remélem, soha sem lesz, eltűnök. Nyár óta rossz lelkiállapotban vagyok. Gondolom, ezt nem volt nehéz kitalálni. De nálam a rossz közérzet rendszerint munkaemeléssel jár, azzal járt most is. Ha a munkát nézem, szép ősz van mögöttem. Egyet-mást látni fogsz az eredményből, például az esszét a Szentivánéji álomról, Proustról, s a Beszélgetést Illyés Gyulával. Mind hosszú, aB. a leghosszabb, negyven gépelt oldal. Lassan-lassan egy könyv is világra kéredzkedik, legalább egy év kellene még hozzá, megkapom-e a Sorstól a szíves engedélyt? Többet egyelőre nem mondhatok róla. Örülök, hogy a bemutatód Udvarhelyen lesz, ahol még áll nagyapám sírköve. Megérdemli a város, csakugyan, példásan viselkedtek vele. Könnyen elhiszem, hogy leginkább színpadra való darabodnak érzed, a téma oda kívánkozik, te meg egyre jobban belejössz a mesterségbe. Ne vesd meg a tapasztalati részét. Vedd szó szerint, hogy türelmetlenül várom a három drámát közös fedél alatt, - magad is okulni fogsz, ha immár kellő távlattal,lehetőleg együltödben elolvasod, írásuk rendjében a hármat. Illyésék októberi itt létük alatt meginvitáltak Karácsonyra, játszódtam is egy darabig a gondolattal, de aztán úgy alakultak a dolgok, hogy lemondtam a meghívást. Balul ütött volna ki. Többrendbeli kínos okom van rá, hogy mondjam. Említed Shakespeare-könyvecskémet, de jó lenne, írod, ha megszületne. Ilyen könyvecske, Dani, soha sem születhetik meg, mivel körülbelül húsz írásról van szó, azaz 38
