Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 5. szám - Pethő László: Mit sikerül a bőrbe tenni? (Kárpótoltak és magánvállalkozók)
biztosítással kell kapcsolatot tartani. Sok visszaigénylési lehetőség van az APEH- nél, nem is beszélve az adózási szabályokról. Nem biztos, hogy mindig az jár jól, aki elrejtett 200 ezer forintot. A jelenlegi 750 ezer forintos adómentes árbevétel igen kicsi a termelés oldaléiról nézve, alig bír el valami költségráfordítást. Nem beszélve arról, ha az ember így kalkulál, nem regisztrálja, nem figyeli igazán a másik oldalt. Itt van például az AFA, amit az üzemanyaghoz és egyebekhez automatikusan hozzáadnak, mi pedig elesünk ettől. Számolgattuk, ha tavaly mindent tételesen nyilvántartottunk volna, akkor az ÁFA-visszatérítésből egész tisztességes jövedelemhez juthattunk volna. így viszont csak a minimális kedvezmény maradt. Ezért tervezem, hogy januártól továbbra is mellékállásban, de vállalkozóként fogok gazdálkodni. Elképzelésem szerint sok minden legalizálódik, nem beszélve arról, hogy így az állam által nyújtott kedvezményeket igénybe lehet venni. Az AFA- tól kezdve a költségek leírásáig, sok mindent meg lehet majd csinálni. Traktort, gépeket kellene vennünk. Ha ezt mind a magunk terhére vesszük, az nem megy. Jövőre megpróbálok olyan partnereket keresni, akik garantáltan felvásárolják a megtermett terményt. Igyekszem kihasználni azt, hogy a cukorgyárban dolgozom, de már eljártam a konzervgyárnál is. Tavasszal zöldborsót is vetünk, mert azt garantáltan megveszik. Ez már akkora földterület, hogy feltétlenül foglalkozni kell a szántóföldi kultúrákkal, mert önmagában a kertészet az nagy lutri. Úgy néz ki, hogy ez a két gyár középtávon működőképes marad. Én így gondolkodom. Látom, most mindenki gabonát vetett, mert aki idén kukoricát, búzát vagy árpát termelt, az jól el tudta adni. Ha most egy közepes vagy netán jó termés lesz, akkor viszont a gabona eladhatatlanná váilik. Legalábbis nem adják meg azt az árat, ami fedezné a költségeket. Egyébként is, most nagyon magasak a költségek. Figyelni kell, hol kap vissza valamit az ember. A kukoricánál a termésen kívül a szárral is foglalkozni kell, mert azon el lehet csípni valamit. Például lecsökkent az állatállomány. Ha nem bukunk bele és hosszú távon gazdálkodunk, akkor előbb-utóbb vagy kooperálni kell állattartókkal, vagy pedig állattartásra is be kell rendezkedni. Szükségünk van trágyára és a mellékterméket, a takarmányt fel kell valamivel etetni. Esélylatolgatás Gy. Ernő igazgató-elnök: a tsz helyzete lassan stabilizédódik. 1992 végén 78 milliós veszteséggel vettem át a gazdaságot, 1993 novemberéig ebből 42 milliót visszafizettünk. Sikerült kihasználni a szabadpiaci értékesítés lehetőségeit. Az aszály és egyéb okok miatt a tervezettnek csak fele termett, de azt jól sikerült eladni. A búzát 12 000 forintért tudtuk eladni a 8500 forintos átlagárral szemben. A tsz-t is jócskán érintette a kárpótlás. A faluban ez csendben, nagyobb összeütközések nélkül zajlott. A kárpótoltak és a részarány-tulajdonosok között nem volt viszály. A tsz területe 106 000 aranykorona, amelyből 2300 hektár szántót és 325 hektár erdőt jelöltek ki kárpótlásra 34 342 aranykorona értékben. így a tsz-hez is jutott némi bevétel, amiből KITE-részvényeket vásároltunk. Osszen 540-560 hektár került saját művelésbe, húsz százalékuk azonban továbbra is a tsz-szel akarja meg- műveltetni a területet. Idén hozzákezdtünk a tsz átalakításához. Több kisebb egység alakult, ezekben a szövetkezet 50+1 % -ban megmarad többségi tulajdonos. Szeretnénk elérni, hogy a kft-tagok közvetlenül is érdekeltek legyenek. Külső tagot csak kivételes esetben akarunk befogadni. 48
