Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 12. szám - Fehér Zoltán: „Urak dolga és passziója” (írás és olvasás régen egy kétnyelvű faluban)

A Szabadkáról Bátyára került bunyevác plébános, Jeszenovics Félix 1897-ben a kalocsai érseknek felterjeszti Szarvas Pál öregbíró kéziratát, amely a Szent József tisztelete c. könyv „illyr nyelvű fordítása”. Az egyik nyelvből a másikra való fordítás igénye Bátya egész folklórjában megfigyelhető.

*

Az országszerte ismert Kána menyegzőt Szűcs Péter Pálné imakönyvéhez csatolva ceruzával lejegyezve találjuk egy füzetlapon. Karácsonyi ének címen, 1943.1.17. keltezéssel. Ez a lakodalmakban énekelt dal Krisztus első csodáját meséli el, amikor is „a vizet is borrá tette”, de a szövege túl profán ahhoz, hogy szenténeknek lehessen tekinteni. A vers végén igazi magyar lakodalom kerekedik. „Úgy megforgatta Magdolnát, hogy elrúgta a patkóját, Kána menyegzőben.”

*

A hírversek a falu íratlan törvényeinek megsértőit csúfolták ki. (Pl. sapkát lopott egy lány a vásárban.) Máskor szégyellni való dolgokat tettek közhírré. Ezek a versek a költészetnek azt a korát idézik, amikor vers és dallam elválaszthatatlan volt egymástól. Egy-egy ismert dallamra írt valaki néhány szellemes versszakot, amit pajtásaival az érintett füle hallatára énekeltek el.

A 30-as, 40-es években az adóügyi jegyző is megverselt néhány eseményt. Ilyen volt pl. egy helybeli tanító kacsafarmjának pusztulása. így kezdődik:

Akkor szép a Remenice, mikor zöld...

S a vége:

Százharminchat kis kácsámat siratom

A „szocializmus évtizedei” alatt, épp az előzmények miatt, némi párttitkári késztetésre, avagy anélkül születtek úgynevezett „csasztuskák”. Ezek nem mindig olyanra sikerültek, amilyet az irányvonal megkívánt volna.

A község két téeszének egyesülésekor a 60-as években pl. néhány szerepelni vágyó tsz-asszony megírta, s az ünnepi vacsorán el is énekelte az egyesülés történetét. A szörnyű versezetből hadd idézzünk egy keveset:

Sz. Pali át is vette az elnökséget A nagy költségvetést adták a kezébe Veszekedett nagyon, mi lesz az ö bére,

Gyorsan leszerelt és visszavonult a helyére.

(...)

A középkori Európában nagy népszerűségnek örvendő csíziók egy késői, talán a 19. sz. közepéről való, hiányos példánya került Bátyán a birtokomba. 38. lapján ;rA Holdról” c. alatt ilyen „tudományos” ismeretterjesztő magyarázat olvasható: „A Hold a hetedik planéta, természete szerént hideg és nedves, a hamarságot jegyzi, fehér szín és sós íz a Holdé. Hétfőnek és a csütörtöki éjnek csillaga, az alsó égen jár...” Leíija aztán, mit tanácsos és mit tilos az egyes holdfázisokban végezni. Ha tudjuk azt, hogy a bátyai nép életének szinte a legutóbbi időkig számon tartott eseménye volt a holdújulás, amikor is az imacédulákat cserélték, újhold vasárnapkor körme73