Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 12. szám - Fehér Zoltán: „Urak dolga és passziója” (írás és olvasás régen egy kétnyelvű faluban)

szerecsenek földjén Szába városában lakik) Michalda uralkodója a jeruzsálemi bölcs Salamon királynak mesélt három napon keresztül 578 évvel Krisztus születése előtt. A király írnokai által lejegyzett jövendölést Krisztus halála után 174 évvel találták meg, s „Felesz János által napfényre hozatott”. Az epikai hitelt még a római történetíróra való hivatkozás is erősíti, bár itt Josephus Flavius Flivius Józsefre magyarosodott.

Sibilla Jeruzsálem földjén nem lépett a Bedlon folyón keresztül nyúló fára, mert tudta, hogy abból majdan Krisztus keresztjét fogják ácsolni. (Itt megjegyzem, hogy a bátyai hiedelmekben is tudnak a paradicsomi almafáról, amely később hasonló módon hídként szolgál Jézus meneküléséhez, majd ebből készítik az Úr keresztjét.) Sibilla megjövendöli, hogy a Megváltó halála után kétezer évvel napnyugat felől jön egy király, aki a pogányokat igaz hitre téríti. Halála után „a nép ismét elromlik”, de két igehírdető, Enusz és Éliás egy akolba terelik az emberiséget. Ezután különböző előjeleket követően bekövetkezik az utolsó ítélet. (Talán ez a mozzanat az ezredfordulók táján kialakuló világvége-várásnak egy népi dokumentuma.)

*

A paraszti írásbeliség legegyszerűbb formája, amikor bizonyos betűk, számok, feliratok kerülnek használati tárgyakra. Bátyán a téglahomlokzatú, tehát a múlt század végétől e század közpéig épített házak utcára néző barokkos vagy háromszög alakú tetőtér lezárásain gyakran találkozunk az építtető gazda és felesége nevének monogramjával, valamint az építés évszámával. PL: SZ. G. J. - H. M. 1938. Hasonlóképpen paraszti megbízásból mesterember vési rá az útmenti feszületek beton lábazatára a kereszt feláll!tójának nevét és a felállítás évét. Ezeken még „AZ ISTEN NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE” vagy a „SLAVA BOZJU” felirat is szerepel. A sírkeresztek (éppúgy, mint az útmenti keresztek) régebben fából készültek. Ma sírköves gyártja őket. Feliratuk tartalmazza a halott nevét, hogy hány évig élt, és a „BÉKE PORAIRA” mondatot. A régi emberalakú kapufélfák a hatvanas években tűntek el teljesen. Fejrészükön, a napot szimbolizáló svasztika, alatta pedig vízszintes rovátkák között a tulajdonos nevének kezdőbetűi és az állítás évszáma volt olvasható. A bátyai szőtteseken csak az IHS betűk találhatók. Néhai Fekete Ferenc helybeli fűzfapoéta mondta el a következő adatot: „Öregapám kivéste a fakulacsra: „Dicsérjük a Jézus nevét, Igyuk meg a szőlő levét. Aki sokáig tartcsa maga előtt a kulacsot, Föld hányja ki a csontját egészen a Fiastyúkig.” Bencze Mártonná egy híres helybeli csikós lánya volt. Lánykorában szerelmi ajándékul kapta azt a díszesen kifaragott sulykot (rácul: pracak), amelyen a következő felirat olvasható: „ZSIGMOND MARI 1908. MÁRCIUS 1” (A második számjegy nem látszik).

A 18-19. századi végrendeleteken, szerződéseken nemcsak az iratot készíttető nevének helyén találunk keresztet, hanem a tanúként szereplő esküdtek is így jelzik hivatalbéli jelenlétüket. A kereszt ilyen szövegbe ékelve szerepel: „Fekete József saját + keze vonyása”. Vagy: + Hegedűs Mártony írni nem tudván, ide csak keze vonását teszi”. A megyei levéltár őrzi Hegedűs Jánosné hajdani zsellérasszony robotkönyvét, amelybe a jobbágyfelszabadítás eseményét beíratta egy írni tudó falubélijével. „Anno 1848-ik akor elveszet a fist pénz és dézma égés országba Maros György írta.”

Szabó István (Lucka) bátyai lakos őriz egy 18. századi vallásos könyvet. Címlapján ez olvasható: „Makula nélkül való Tükör Melly Az Üdvözítő Jézus Krisztusnak és Szent Szüleinek életét és halálát adgya elő, Tseh nyelvből Magyar nyelvre fordít- tatott Most pedig újonnan sok keresztény lelkek buzgó kívánságára ötödször ki-nyo- matott Budán és Nagy-Szombatban a Királyi Universitásnak Betűivel 1792 eszten65