Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 11. szám - Beke György: A gyűlölet hullámai (Beszélgetés Tóth Sándorral)
próféta kardjával győzte le az Antikrisztus.) Ez a vereség - a harmadik Róma bukása - új távlatra ébreszti rá a román nacionalizmust. Eszerint a negyedik Róma felépítése immár a román ortodox egyházra vár. Mostantól az ortodox, az igazhitű kereszténység vezetésére a románság hivatott. A koncepció Nichifor Crainic folyóirata, a Gándirea műhelyében formálódik meg először, majd egy akkoriban ismert, azóta eléggé elfelejtett középszerű filozófusnál, Hermann Keyserlingnél fogalmazódik meg, aki ráadásul gróf volt. Majd Emil Cioran híres korai könyvében (Románia színeváltozása) hirdeti meg, hogy Románia Kelet-Európa vezető hatalmává kell, hogy váljon. Cioran szerint itt egy nagyra hivatott nemzet kell, hogy hivatása teljesítéséhez felnőjön, és ez a cél minden eszközt szentesít. Az általános xenofóbia, és különösen az antiszemitizmus természetes velejárója ennek a koncepciónak. Ilyen eszmék éltetik a mozgalmat. Elsősorban az egyetemi és főiskolás fiatalság mozgalma volt ez, amely dinamizmusával, erőkultuszával, ortodoxiájával az akkori fiatal nemzedék túlnyomó többségét, köztük színe-virágát is magához vonzotta. Egy töredék kisebbség úgy fordult szembe a szélsőjobb mozgalmával, hogy szélsőbalra sodródott. Egyébként a korszellem diktálta ezt a polarizálódást. Legalábbis a mozgalom elkötelezettjei (bármelyik szélsőséghez tartoztak is) így ítéltek felőlük. Ez volt a szellemi hátországa a húszas, harmincas évek román antiszemitizmusának, melynek a gyakorlata egyébként keleti ösztönösségével, barbárságával excelált. A náci antiszemitizmus, a maga szociáldarwinizmusával, ehhez képest felvilágosultnak mondható. A két háború közötti Romániában antiszemita volt az egész jobboldal. Övék volt a sajtó példányszámban kilenctized része. A fennmaradó egytized rész között nagyon eltérő ámyalatúak voltak, de nem zsidóztak, vagy éppen szembe is fordultak az antiszemitizmussal. Ezt a sajtót aztán lezsidózták, vagy zsidó zsoldban állónak mondták, s ha ez sem volt hihető — egy N. D. Cocea vagy Scarlat Callimachi esetében, aki még hercegnek is született —, akkor elzsidósodott lelkűnek (jidovit) bélyegezték. Abban az antiszemita sajtókórusban a vezető szólam végig a zöldingeseké volt. Ők mindig egyértelműen a nyílt erőszakot ígérték, és minden alkalmat megragadtak, hogy bizonyítsák: amit hirdetnek, azt komolyan is gondolják. A jobboldali sajtó másik része szemforgató publicisztikájával, gúnyirataival, mételyt terjesztő karikatúráival, csak a néma cinkosság vállalására hangolta rá a szélesebb asszisztenciát. A zöldingesek viszont nemcsak hirdették, alkalmazták is az erőszakot. Rendszeresen hívtak össze országos diáktalálkozókat olyan nem-román többségű városokba, ahol népes zsidó közösség is élt (Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Csernovitz stb.). Ilyenkor kék- és zöldinges menetoszlopok vonultak a város utcáin, kisebbségeket gyalázó jelszavakat és mozgalmi indulókat harsogva. Útjuk során békés polgárokat vertek meg, ha nem nyerte el tetszésüket azok szeme állása, kisebbségi kereskedők boltjait zúzták pozdorjává, hogy végül zsinagógák meggyalázásá- val, tóra tekercsek máglyán elégetésével adjanak kóstolót a pogromból, több mint tíz évvel a németországi Kristallnacht előtt. Moldvában és Besszarábiában, mely a mozgalom bölcsője volt és fő fészke maradt, rendszeresen rendeztek gyűlölet-happe- ningeket az ottani nagyszámú hagyományhű zsidó lakosság között. Egy időben rákaptak arra, hogy robogó vonatból dobjanak ki utasokat, mert tincses-kaftános külsejük nem nyerte el tetszésüket. De ne legyek egyoldalú. Nyílt utcán lelőtték Iasi rendőrparancsnokát, mert az a törvények értelmében, viselt dolgaikért kérdőre vonta őket. Egy halálbirgádjuk (echipa mor(ii) a kórházi ágyán lőtt szitává egy Stelescu nevű diákot, mert árulónak tartották (előbb csatlakozott a mozgalomhoz, majd később ki akart maradni belőle). Egy másik halálbrigádjuk Dúca miniszterelnököt lőtte le a sinaiai állomáson, még 1930-ban. Stefánescu Goangá professzor, a kolozsvári egyetem rektora a nyílt utcán 49
