Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 10. szám - Kabók Erika: Oktatási helyzetkép
sekor nem tüntetik fel, mely iskolákban nyílik magyar tagozat, éppen ezért a körülbelül 500 választható szakma okán oly nagy a gyerekek szóródása, hogy gátló tényezőként lép fel a pályairányítás hiánya. Csak a nagyobb magyar városokban, a bejáródott iskolákban nyílnak már évtizedek óta magyar tagozatok. Ugyancsak az új törvények gyümölcse az a kisebbségi oktatás elsorvasztását szolgáló rendelkezés, miszerint a középiskolákban ha nincs magyar diplomás tanár, az abszolvens helyébe az iskola köteles szerb tanárt felvenni. Magyarán fontosabb, hogy a tanárnak diplomája legyen, sem minthogy beszélje azt a nyelvet, amelyen az iskolában az oktatás folyik. Természetesen ez a kitétel a szerb pedagógusokra nem vonatkozik, mint ahogyan a szerb tagozatok megnyitását sem kötik feltételhez, tehát akár két szerb gyerek számára is nyílik osztály, ugyanakkor, ha nincs 15 gyerek, csak mondjuk 14 kisebbségi jelentkezik egy tagozatra, a miniszter jóváhagyását kell kérni, magyarán az ő kénye-kedvétől függ, lehetővé teszi-e a magyar gyerekek számára, hogy éljenek az alkotmányban is szavatolt anyanyelvi képzésre való jogukkal. A törvények ilyen béklyójából magától értetődően eßyre csak csökkennek az anyanyelvi tagozatok, és fogynak a magyar gyerekek. Es nem csak azért fogynak, mert megszűnnek a magyar tagozatok, és kénytelenek szerb osztályba járni, vagy mert a szülők a rezsim kivánalmainak eleget téve, a jobb érvényesülés reményében idegen nyelven kényszerítik gyerekeiket tamulni kicsi koruktól fogva, hanem azért is, mert a jelenleg folyamatban lévő, eddig példátlan kivándorlási hullámmal rengeteg iskoláskorú magyar gyerek távozott a Vajdaságból. Harminc magyar tagozattal kevesebb Pontos adatok arról nincsenek, hogy hányán menekültek el a Délvidékről a háború borzalmai, a zaklatások, a szegénység elől sorsuk jobbrafordulásának reményében. A becslések szerint a kivándorló vajdasági magyarok száma 25 000-30 000-re tehető. Elsősorban a fiatalok vettek vándorbotot a kezükbe iskoláskorú gyerekeikkel, vagy a családalapító korcsoportok, kiknek hiányát majd az elkövetkező években érezzük meg igazán. Ezenkívül óriási érvágást jelent az anyanyelvű oktatás számára, hogy három évvel ezelőtt a VMDK meggondolatlan akcióval úgymond toborozta azokat a középiskolásokat, akiket Magyarországra küldött továbbtanulni. Csak a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban pillanatnyilag 67 vajdasági középiskolás tanul tovább. Egyébként" bben a határmenti városban a kimutatások szerint 240 vajdasági középiskolás tanul. A becslések szerint egész Magyarország területén, Győrtől Szegedig összesen 600 vajdasági középiskolás talált helyet a középiskolákban. Ez azt jelenti, hogy a Vajdaságban 30 magyar tagozattal van kevesebb, és ez nem elhanyagolható szám, ha tudjuk, hogy minden egyes magyar tagozat megnyitásáért harcolni kell, mert ha valahol egyet a meglévőek közül bezárnak, vajmi kevés az esély, hogy újra megnyissák. Márpedig gyerek híján ez az utóbbi években egyre gyakrabban előfordul. A VMDK tehát tulajdonképpen gerjesztette a kivándorlást, s rövidlátó politikával a pillanatnyi helyzeten ugyan segített, mert az áldatlan gazdasági helyzetben a vajdasági magyarság is annyira elszegényedett, hogy sokan képtelenek gyerekük iskoláztatásának anyagi kiadásait fedezni, s ténylegesen az egyetlen megoldás a magyarországi középiskola és a velejáró ösztöndíj volt, ám távlatilag ezzel tulajdonképpen a vajdasági magyar értelmiségi utánpótlás képzésének gyökereit metszették el. A nagy kivándorlási hullám okán máris hiányzik a Vajdaságból a magyar intelligencia középnemzedéke. írók, művészek, orvosok, tanárok, újságírók, stb. távoztak garmadával. A jelenleg külföldön tanulók közül a jóslatok 76
