Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 10. szám - Kabók Erika: Oktatási helyzetkép
szerint csak nagyon kevesen térnek majd vissza oda, ahonnan elmentek, hogy azt a kultúrát gazdagítsák. A népszaporulat szempontjából is súlyos következményekkel jár majd a kivándorlásnak mindenféle formája. A vajdasági magyarság vitális indexe 1991-ben mínusz 56,6 volt. A népesség egyszerű újratermeléséhez a születési ezreléknek legalább 20- 22 ezrelékre kellene növekednie. Tehát a vajdasági magyarság a mostani szinten képtelen újratermelni népességét, mert ehhez évente legalább 7000-7500 gyerek születésére van szükség. 1991-ben azonban mindössze 3621 gyermeknek adtak életet a magyar anyák. És ez a csökkenő' tendencia évek óta tart, a legújabbkori migráció következtében pedig drasztikus méreteket öltött. A kimutatások szerint a Kárpát-medence magyarok által benépesített területei között egyébként itt a legkisebb a népszaporulat. Elhallgatva asszimilálni A szerbiai oktatási rendszer legutóbbi, 1990-es megreformálásának hozadéka az a rendelet is, miszerint az oktatási szervek nem kötelesek kimutatásokat végezni a tanulók nemzetiségi összetételéről. Jellemző, hogy az egyre etatizálódó társadalom egyszerűen nem kívánatosnak tartja az efféle számbavételt. A letűnt kommunista korszakban, a testvériség-egység idején ezzel szemben ilyen jellegű kimutatások készültek, de természetesen pártrendeletre, és csak azok az adatok kerültek napvilágra, amelyek megfeleltek a pártpolitikának. Most, így utólag is nehéz az elmúlt negyven étf adatait felkutatni, ugyanis a jegyzőkönyvek, jelentések egyszerűen eltűntek. Abban az időszakban a nemzetiségi kérdést (akkor még így nevezték a kisebbséget) kötelező volt megoldottnak tekinteni, most viszont az van, hogy nem kell vele foglalkozni, mert mint azt a hatalom állítja, a vajdasági magyarságnak a nemzetközi dokumentumokban szavatolt jogoknál jóval többet adományoz az itteni többség. Nos, ezekről a jogokról, a Jugoszláv Alkotmányban is szavatolt esélyegyenlőségről ékesen szól az adat, miszerint évek óta 11 000 kisebbségi általános iskolás nem tanul anyanyelvén, a magyar középiskolásoknak pedig az egyharmada jár szerb tagozatra. Az 1989/90-es tanévben a magyar általános iskolások 81 százaléka járt anyanyelvi tagozatra, ugyanebben az évben középiskolákban a 10 302 magyar középiskolás közül 3474-en a szerb tagozatokon tanultak tovább. A felsőoktatási intézményekben az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Tanszékén tanulhatnak csupán anyanyelvükön a vajdasági magyar egyetemi hallgatók. Más fakultásokon, mint például a szabadkai közgazdaságin vagy műszaki karon, egy-egy tantárgyat hallgathatnak anyanyelvükön a magyar egyetemisták. Még a magyar színészképzésben sem oldották meg a teljes anyanyelvű oktatást, az olyan fontos tárgyat, mint például a világirodalom, a leendő művészek szerb nyelven tanulják. A tanárképzés szinte kivétel nélkül szerb nyelven folyik, s csak elvétve akadnak általános tantárgyak, melyeket az egyetem magyar hallgatói egy csoportba verődve anyanyelvükön hallgathatnak. Néhány évvel ezelőtt még működtek magyar lektorátusok egyik másik fakultáson, de különböző kifogásokkal lassan, észrevétlenül a hatalom kigyomlálta ezeket. A tanárképzésben óriási gondot jelent, hogy a pedagógusok tanulmányaik során nem sajátítják el anyanyelvükön a szakkifejezéseket, ennélfogva nagy nehézségeik lesznek pedagógusi munkájuk során. A tankönyvekre sem támaszkodhatnak maradéktalanul, mert azok, amelyek léteznek (az általános iskolások számára hiányta77
