Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 10. szám - Kabók Erika: Oktatási helyzetkép
Kabók Erika Oktatási helyzetkép K >evés a gyerek is meg az iskola is. A Kárpát-medence magyarlakta vidékei közül a Vajdaságban a legkisebb a népszaporulat - A törvények béklyójában egyre szűkül az anyanyelvi oktatás lehetősége — A Magyarországon tanuló középiskolások miatt harminc tagozattal van kevesebb a Vajdaságban. Lassan elfogynak a magyar tagozatok a vajdasági iskolákban, szűkülnek a magyar pedagógusképzés lehetőségei, s így szinte észrevétlenül félő, hogy hamarosan elfogy a vajdasági magyarság. A Milosevic-éra kezdetével egybeesik a kisebbségi oktatás lehetőségeinek drasztikus leszűkítése. Miután 1988-ban a Vajdaságot erőszakkal megfosztották autonómiájától, a Milosevic rendszer egyik első lépése volt az addigi vajdasági oktatást beolvasztani a szerbiaiba, azaz jogfosztottá tenni az addigi tartományi oktatási felelősöket és lehetőséget teremteni az oktatási törvények újrafogalmazására. S éppen az új oktatási törvények azok, amelyek példátlan megszigorításokat hoztak a kisebbségi oktatásra nézve. A törvények béklyójában Míg a vajdasági oktatási törvényben korábban kötelezték az iskolákat a kisebbségi nyelvű oktatás megszervezésére, addig az új törvény csak lehetőséget ad erre, és tulajdonképpen az iskolaigazgatók jóindulatán múlik, nyitnak-e például magyar tagozatot vagy sem, ugyanis a kisebbségi oktatásra való jog tiszteletben tartását senki sem szavatolja, ennél fogva tehát betartását sem szankcionálják. A gyakorlatban természetesen egy ilyen „lyuk” a törvényben rengeteg visszaélésre ad lehetőséget. A korábbi törvényekben az alapfokú anyanyelvi képzésekre való jggot a Jugoszláv Alkotmány és a nemzetközi dokumentumok idevágó rendelkezéseivel összhangban alapvető emberi jogként kezelték és az általános iskolákban a kisebbségi nyelvű tagozatnyitást nem kötötték semmilyen feltételhez. Ezzel szemben a Milosevec-éra jelenleg is érvényben lévő oktatási törvénye kimondja, hogy a kisebbségiek számára csak akkor nyitható anyanyelvi tagozat, ha legkevesebb tizenöten vannak. Jóllehet egyelőre még nem alkalmazzák mereven ezt a törvényszakaszt, de Damoklész kardjaként lebeg az a rendelkezés a kisebbségiek feje fölött, amellyel végeredményben a kisebbségi oktatás gyökereit metszik majd el alkalmazásukkal. A középiskolákban évtizedek óta a tizenötös létszámhoz kötik a tagozatnyitást. Ez a legújabb oktatási törvényben is így van azzal, hogy ez a lehetőség a kisebbségiek számára szinte nem is számít lehetőségnek, mert ha 15 gyerek olyan iskolában kéri a magyar tagozat megnyitását, amelyben sohasem, vagy évekig nem tanítottak ezen a nyelven, az igazgató simán elutasíthatja a kérelmet, mondván, nincsenek meg ehhez a feltételek. A kisebbségi tagozatnyitásra törvény nem kötelezi az igazgatót. A másik nagy baj a középiskolásokkal kapcsolatban az, hogy a beiratkozási pályázatok megjelené75 m
