Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 10. szám - Szekér Endre: Ferdinandy György „Vadnyugati kalandjai” (A francia vőlegény című elbeszéléskötetről)
Szekér Endre Ferdinandy György „vadnyugati kalandjai” A francia vőlegény című elbeszéléskötetről „Magaddal vittél valamit múltamból, ami él még. ” (Thinsz Géza: Osztályfőnök úr, Cs. Szabó László emlékének) JL 956 októbere, forradalmi időszaka vízválasztó a magyarság (s egyben a magyar irodalomtörténet) számára. A hirtelen megízlelt szabadság, a kinyíló nyugati határok — többek között a „harmincötösök” nemzedékét megtizedelte: ki külföldön próbált szerencsét, ki itthon maradva igyekezett megkapaszkodni. A francia vőlegény című kötetében Ferdinandy György is hivatkozik a „harmincötösök” nemzedékére, akik közül Czigány Lóránt Londonba, Makkai Adám az Egyesült Államokba, Bújdosó Alpár Ausztriába, Készéi István és Albert Pál Franciaországba, Párizsba került. E sorok írója, mint itthon maradt harmincötös, Albert Pál (Sipos Gyula) hajdani évfolyamtársa, évtizedeken át nagy érdeklődéssel olvastam Sipos Gyula Európa legkülönbözőbb városaiból küldött képeslapjait, hosszú élménybeszámolóit a nagyvilágról feledhetetlen esszé-leveleiben. Ferdinandy György beszámolóit, „üzenőfüzeteit” a közelebbi Strasbourgból, Párizsból és a sokkal távolabbi Puerto Ricóból küldte haza. Korábban még „divatban” voltak, „hős fiúknak” hívták őket, ösztöndíjakat kaptak. De aztán elhomályosult a „régi dicsőség”, az egyetem után nehezebbé vált helyzetük. Alkalmi munkák, bizonytalan állások, az Ady-versből ismert gyér aranyak határozták meg sorsukat. Ferdinandy a Szellemvasút című elbeszélésében idézi a régi találkozókat, a hollandiai tanulmányi napokat, amikor még abban reménykedtek, hogy „táléin csak bejutunk, sípostul, koreográfiástul a megszületendő unokák már-már porosodó irodalomtörténetébe, hosszúra nyúlt lábjegyzetként.” (Thinsz Géza: Mikesen innen, Berzsenyin túl). Egy-egy találkozó, irodalmi est hozta közelebb őket egymáshoz, így Stockholmban többször Thinsz Géza, az „északi szófuvaros” versekkel lépett fel, Ferdinandy György pedig elbeszéléseiből olvasott fel. „Idegenben gyorsan arat a kaszás”, írta Ferdinandy mintegy válaszként Thinsz Géza „Halálhírekben gazdagodó nemzedék” című versére. Azóta elhunyt az ún. nyugati magyar irodalom kiemelkedő írója, mindannyiuk ,,osztályfőnöke”: Cs. Szabó László is, akinek dicsérete, pár szavas elismerése íróvá avatta őket..., így Ferdinandy Györgyöt is. Cs. Szabó László, igazi osztályfőnökként arra tanította az ifjú nemzedéket, hogy őrizzék meg a régi hazát, a jóságtartalékot, a dialógust, a magyar irodalom igazi értékeit. S jó osztályfőnökként figyelt irodalmunk Nyugaton élő új nemzedékére: házi feladatot 46