Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 10. szám - Borisz Hrisztov: Grafika; Macska az úton; Zárt levél; Az ember a sarokban (versek) - Utassy József fordításai
Borisz Hrisztov Grafika A bús ablak szemében egy özvegyasszony haladt át, hazulról, mint ódon versből futott, magára hagyták. Megremegett a levegő, és remegett a válla a tomboló napfény alatt, hol ropogott ruhája. Vezetőjét elveszítve, böszme szarvastehénke tolakodott bánatával és hajával a térbe. És oly szép volt halk járása, olyan üde volt, friss, lágy, az öregek mélyre szúrták a sok csillagos bicskát... A nap alatt, egyre, különös szendergés kísértett, így ért a sarokig... Azon túl árnyék feketéllett. Macska az úton Langymeleg, lassú vasárnap - madarak lépte kopog csak. Nézi a sok szoba egymást, áll a folyó nagyunottan. Árnyak - szürke kancák hemperegnek a porban, nincs ajtó, mi nyerítsen, s asszony, aki ripakodna. A vonat száraz ajakkal hosszan fújja ki hangját, s ejt a peronra bőröndöt s kalapot, de szalmát. Száll le az ember, alakját fényözön óvja egészen - jön, börtönből jön haza, várja faluja szerényen. Félve lép a füvön - nem látják-e valahonnan? Macska állt meg az úton, hol puha csönd pamutolgat. Nagy árnyékok alatt megy egyedül, perzsel a hőség... És nincs otthon az asszony - oda a. régi dicsőség. 40
