Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 9. szám - Értékrendek a mai magyar irodalomban - Tüskés Tibor: Az újraolvasott Irgalom
amit ki kell emelni Ágnes érzéseiből: „hitet kell adni”. Ez nemcsak egyszerűen az orvos világnézete, filozófiája, amelyre esküjelkötelezi: „Az orvosnak énszerintem az életösztön pártján kell lennie” — mondja Agnes egy vita alkalmával a cinikus Füredi orvosnak. Sokkal többről van szó. Németh László világképében, a regény világmagyarázatában helye van nevelési kérdéseknek (pl. Kertész Jánossal, Ágnes instruálásával kapcsolatban), helye van a barátságnak (pl. Ágnes és Mária kapcsolatában), helye van a mozgalmi elkötelezettségnek (Halmi alakjában, teoretikus jóhiszeműségében, a letartóztatottak rokonainak megsegítésében). De a regény egésze, Ágnes sorsa sokkal több gondolat hordoz. Ágnest a maga körül látott negatív példa, a felbomlott, rossz család teszi érzékennyé a jóra. Az író a család, a szeretet értékét először negatív lenyomatban, szétesésében mutatja föl (akárcsak Mauriac), aztán Ágnes vágyaiban, gondolataiban eszményi formában jelenik meg. Ágnes szeretete, emberi kapcsolatai árnyaltak: a szeretet más és más változata fűzi apjához, barátnőjéhez, Halmihoz. Ágnes „minőségi ember”, eszmény, idea, de hihető, követhető, valóságos, megvalósítható példa. Ágnes szeretete mindig az áldozat felé fordul. Zárójelben álló, de nagyon fontos gondolata: „(ez, ez az egyetlen, a könyörtelenség, amit mindig gyűlölni fog a világban)”. Vágya: gyűlölet helyett a bőség adakozása vezesse. Huszonegyedik születésnapján megtalált életprogramja: „Az ember adjon, s tekintse véletlennek a kapást.” Mindezek nemcsak emberség, humanizmus, nemes emberszeretet. Köztudott, Németh László elismerte „a vallás képtelen erejét”, de hite vallás nélküli, a személyes Istennel kapcsolatot nem tartó, Krisztus nélküli hit volt. Jézus éppúgy próféta volt a számára, mint Platón, Buddha, Lao Cse és Mohammed. (A kérdéssel Hegedűs Lóránt és Szabó Ferenc részletesen foglalkoznak Németh László hitéről szóló tanulmányaikban. Maga Németh 'László A „vallásos" nevelésről írott esszéjében fejti ki a kérdést a legrészletesebben, a legszemélyesebben.) Ám amíg teoretikusként nem tud többet elfogadni, mint a vallástalan hit igényét, úgy tűnik, regényíróként, az életanyag ismerőjeként és formálójaként, a pályája végén írt utolsó regényében, az Irgalomban tovább megy ennél. Ágnes — és a vele egyetértő író — a mindent megértés relativizmusa helyett az abszolút erkölcsi törvények szükségességét és elfogadását vallja. „Mentő körülmény a gyilkosságra is van — olvassuk Agnes gondolatai között. — Ha az ember mindenbe beleéli magát, s a másik ember idegrendszerét is belopja a bőre alá, akkor, persze, mindent igazolhat. Ezért jó, ha vannak abszolút törvények — erkölcs vagy egyszerűen emberség —, s az, ha az anyja nem tud megfelelni neki, világosan előírja, hogy neki, a lányának, mit kell csinálnia.” Ez még mindig csak az abszolutumot elismerő, de vallástalan istenhit. Ágnes életfelfogása ennél is többet mutat. Ágnes hite nemcsak minőség- igény, nemcsak vallás nélküli istenhit, hanem annak a Tertullianustól származó teológiai tételnek a bizonysága, hogy „anima naturaliter Christiana”: a lélek természete szerint keresztény. Szeretete nemcsak emberség, hanem — bár nem tudatosan vállalt, hanem öntudatlanul megélt — keresztény emberszeretet. Egy hosszabb vitájában mondja Agnes a hideg teóriára és Leninre hivatkozó Halminak: „Nem lehet az embereket úgy szeretni, hogy megvetjük őket.” Majd később: „Annak az áramnak [a szeretetnek] úgy kell szép csendesen s hatalmasan folynia magából, hogy minden embernek jusson belőle.” „Még az ellenségnek is?” — kérdezi Halmi. Agnes válasza: „Igen, annak is.” Majd Halmival mondatja ki az író az Újszövetség krisztusi parancsát: „Szeresd ellenségedet, mint tenmagadat.” S hogy nemcsak véletlen elszólásról lehet szó, idézzük a regény egy másik helyéről is Ágnes gondolatait. Anyjáról, a „bűnös”, de lányára büszke s talán („voltaképp”) őt szerető asszonyról van szó: „Helyes-e, ha a verembe esett jó hajlamot az ember azzal, hogy bűnös vagy, 80