Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 9. szám - Értékrendek a mai magyar irodalomban - Tüskés Tibor: Az újraolvasott Irgalom

(pl. Fejes Endre: Rozsdatemető, Fekete Gyula: Az orvos halála, Kertész Ákos: Sikátor, Sánta Ferenc: Húsz óra, Somogyi Tóth Sándor: Próféta voltál, szívem stb.). Németh László sosem követett divatot, a tőle távol álló esztétikák jelenlétét tudomásul vette, érzékelte, értékelte — gondoljunk például Thornton Wilder The Ides of March és Albert Camus La peste című regényéről 1948-ban, a Válaszban közölt lektori jelentésére (Wilder regényét Julius Caesar címmel le is fordította) —, számára azonban elsődleges mindig a belső hang, a szólítás, a saját esztétikai és erkölcsi igényének a követése volt. A regény értékét első megjelenése idején a kritika általában észrevette, méltányolta. Ha a figyelmet a puszta számokkal akarjuk érzékeltetni, akkor elmondhatjuk, hogy a regény megjelenésekor és az azt követő évben minden jelentős folyóirat — a Kortárstól a Tiszatájig, a Kritikától a Magyar Nyelvőrig — foglalkozott vele. Az olvasók később ismerték meg a regényt, és érdeklődésük fokozatosan nőtt meg iránta. Ezt a növekvő érdeklődést az Irgalom újabb és újabb kiadásai jelzik: három-négy évenként újból és újból ki kellett (ki lehetett) adni, s az elmúlt csaknem három évtizedben összesen hét kiadása látott napvilágot több tízezer példányban. Különös azonban, hogy amíg az olvasók igénye fokozatosan nőtt — vagy legalábbis változatlanul megmaradt — a mű iránt, a kritika figyelme megkopott, elhalványult. Míg az első kiadásról összesen tizenhat mérvadó, elemző-értékelő kritika jelent meg, a második kiadással mindössze egyetlen ismertetés foglalkozott, a további kiadások pedig — akár a Magvető és a Szépirodalmi közös életműsorozatában, akár a Szépirodalmi zsebkönyvtárban, akár a 30 év sorozatban — visszhangtalanok maradtak, s a regény csupán a háromkötetes Németh László válogatott műveiben keltett ismét némi figyelmet.

Az Irgalom témája végigkíséri Németh Lászlót egész írói pályáján. Fogantatásáról és megírásának körülményeiről maga vallott a regény megjelenésekor. Köztudott, hogy Németh László 1925-ben a Horváthné meghal című elbeszélésével tűnt föl a Nyugat novellapályázatán. Ezt követően adja át Osvát Ernőnek Télemakhosz című elbeszélését, a regény csíráját, novella-változatát. A novellát a szerkesztő — ahogy Németh László mondja — „szerencsére” visszaadta, így a téma tovább alakulhatott az író műhelyében. Ha ezt a korai elbeszélését a regény mellé állítjuk, megfigyelhetjük, miképpen változott, fejlődött a téma négy évtizeden át. A Télemakhosz a későbbi regény csupán egyetlen mozzanatát beszéli el, azt a pillanatot, amikor az apa megérkezik a szibériai hadifogságból a Keleti pályaudvarra. A főhős személye itt közvetlenül utal a téma önéletrajzi ihletettségére: fiatalember. Az elbeszélés a hagyományos tipográfiai formában, a párbeszédek kiemelésével, rövid bekezdésekre tördelve közli a történetet. Stílusában még népies-ízes nyelvi fordulatoknak is helyet ad. (,,— Nédd, Pali, ott gyün apukád...”) Ugyanakkor már ebben a korai elbeszélésben tetten érhetjük a regény egyik alapproblémáját, az apa és az anya közti ellentétet, valamint megjelenik a regényben használt nevével együtt a kisszerű csábító, Lackovics (Lackó), s jelen vannak a rokonok is, Sándor bácsi, Kálmán bácsi és a felesége. A harmincas években a Gyász „ikerdarabját” szeretné megformálni a regényben: „Kurátor Zsófi elektrai alakját kívántam egy antigone- ival ellensúlyozni.” Elkészül a regény néhány fejezete, de a kézirat Pest ostroma alatt elveszett. 1957-ben, az Égető Eszter megjelenése után újból előveszi a témát: „olyan életdarab felé nyúltam, amely kialakultsága s ismertsége miatt a legkönnyebbnek látszott.” Ismét elkészül a regény néhány fejezete, majd 1962—63 telén tovább írja a művet, s újabb megszakítással 1964 tavaszán fejezi be. „így az Irgalom egész írói pályámat átöleli, a fényrejutás káprázó keresgélésétől a fénytől megválás búcsúszaváig.” Mintegy negyven éven át érett és alakult tehát a mű, ennek ellenére teljesen egységes benyomást kelt, s nem látszik meg rajta a meg74