Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 5. szám - Pethő László: Rendszerváltás helyben - Egy jászsági falu az átalakulás éveiben
kát nem volt könnyű megemészteni. Arról nem is beszélve, hogy mindez nem zárult le a választásokkal, hanem folytatódott a munkahelyeken vagy a helyi közélet más fórumain. A helyi közélet régi és új szereplői Az ellenzékiek A polgármester komoly ellenfelének csak a SZDSZ által javasolt, majd a kisgazdák által elfogadott és szintén támogatott, negyvenes éveiben járó agrármérnök számított, de ő csak a polgármesteri jelölést vállalta, a képviselőit nem. Ezzel az elvileg legnagyobb súlyú ellenzéki figura kiesett a további csatározásokból. A három bekerült ellenzéki képviselő közül komoly esélye a polgármester „ellen- súlyozására” csak egy jelöltnek maradt. Az 1988-ban odakerült állatorvos valamennyi képvisleőjelölt közöl kimagaslóan a legtöbb szavazatot érte el. így sokak számára az tűnt logikusnak, hogy ő legyen az alpolgármester. Először azonban ebben az esetben nyilvánultak meg a testület érdekviszonyai: kétfordulós szavazás után helyette a polgármesterhez közelebb álló iskolaigazgató kapta meg a szavazatok többségét. Hasonló összecsapásra került még sor a jegyző megválasztása alkalmával is: ekkor szintén a korábbi vb-titkárnak jutott a többség. Az idők előrehaladtával lényegében már csak egy agrármémöknő maradt meg ellenzékinek. O közös jelölt volt, de annak idején az SZDSZ-hez ádlt közelebb. 1992 őszén viszont már inkább az MSZP által képviselt irányvonalat tartotta elfogadhatóbbnak. O és az ellenzékiek többsége meglehetősen tanácstalanná vált, amikor elszalasztott és leendő esélyeikről érdeklődtem. Korántsem állították, hanem sokkal inkább elbizonytalanodtak abban a tekintetben, hogy győzelmükkel eredményesebb lett volna a falu vezetése. Az agrármérnöknő szerint még mindig rengeteget számít a polgármester tapasztalata és kiépített kapcsolatrendszere. Mind a kisgazda, mind az SZDSZ-es elnök bizonytalan volt a jövőt illetően, az utóbbi is csak annyit állított, hogy a legközelebbi választások alkalmával nem a jelenlegi testületből kerül ki a polgármester. Az iskola és igazgatója P. J., az 1987-ben megválasztott, helyettesből előlépett iskolaigazgató biztos, ütőképes gárdának nevezte az 56 fős tantestületet. Vélekedése szerint a rendszer- váltás idején sem éleződtek ki az ellentétek. Vele mint vezetővel kapcsolatban sem merültek fel problémák. „Nálunk, más helyekkel szemben, nem igényeltek bizalmi szavazást” — mondta. A rendszerváltási időszak két jelentős eseménye közül az első az orosz nyelv kiiktatása volt, amelyben a rugalmas alkalmazkodás és a tolerancia elemei keveredtek. Az alsóbb osztályokban meglehetősen gyorsan sikerült lehetőséget találni a német nyelv tanításának bevezetésére, a hetedik-nyolcadikosoknál viszont megmaradt az orosz. A hittan tanítása hatalmas lendülettel indult, 1990 őszén kezdődött el az oktatás. A két felekezet papjai álltai tartott órákra 100-100 gyereket írattak be. A nagy nekibuzdulást azonban jelentős lemorzsolódás követte, a gyerekek közel felét nem sikerült megtartani. Az órák beleépültek a gyerekek mindennapi tevékenységébe: a legkisebbeknél negyedik, a nagyobbaknál ötödik, illetve hatodik óra a hittan. Ezek azonban az utolsó órák. A hittanra nem járók számára 49
