Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 4. szám - Temesi Ferenc: Híd (regényrészlet)
végképp eltörölni akarta ő is, ennek okából nemcsak Kung Fu-dze és követőinek munkáit égette el, hanem a tudósokat is elevenen elásatta. Szegény császár! Ha tudta volna, hogy a kedves városában egy Kung Fu-dze templom adand majd teret a Kótáblák erdejének, és a 65 000 írásjelet, amelyből jó, ha két és fél ezret értenek a mai hánok, szorgos kezek restaurálják: fóliával terítik le, majd rongyba burkolt fakalapáccsal ütögetik be a vésetekbe a fehér port. A restaurátorok — nem is beszélve a bámuló tá pi dzékról, a nagyorrúak- ról, mint István - mehettek volna a Nagy Falat építeni, vagy szoborba önteni azt a vagy hatezer harcost és hivatalnokot, állataikkal együtt, akikkel, halljuk már végre az igazi nevét: Csao Cseng, a birodalmat megalapította. 1974-ig egy hegy hasában rejtőztek a daliás cserépharcosok, amelyeknek csak az alakjuk készült öntőmintában, mindnek egyedi arca van. És mindegyik mosolyog a tompa neonfényben. (Fényképezni tilos!) Annak a hétszázezer rabszolgának, aki életét adta megörökítésükért, s akinek temetőire senki sem kíváncsi, valószínőleg kevés oka volt a mosolygásra. A császár hűséges harcosainak, rendőreinek és hivatalnokainak a cserép öröklétet adományozta (már ez is szép volt tőle, csinált más császár ilyet?), de a maga és a felesége szobrát azért biztos, ami biztos, bronzba öntette. Nézz el hosszan a zöldelló hegy felé, amely a császár még föltáratlan síiját rejti. Lezuhanó kőmonstrumokról, a belépőre szegezett számszeríjakról regélnek, pedig egyszerű titka van, hogy még nem tárták föl: nincs rá pénz. A pénz volt az egyik oka a császár leszármazottai közti leszámolásnak is, amelyhez képest az angol királydrámák mézes musicalek. Követője a trónon tizenkét fivérét ölette le, mindhiába. Vele két év múlva a kancellár végzett, ővele meg egy év múltán a parasztok. Amikor a lázadó Hsziáng Jü serege átkelt a Sárga folyón, elégettette harcosaival csónakjaikat. Az ember mindjárt bátrabb lesz, ha nincs mögötte híd. A jelszó így hangzott: f Yagyis: hátul - víz - egy - csata. És ezzel a Csin-birodalomnak vége volt. És ezzel Lao-dze pecsétje is elhalványult. Nem volt már elég a jin-jang pár, az emberi lelket hét p’o és három hun szimbolizálta. A kínai alkimisták nem az aranyat, az örök életet keresték. Szerencsére ennek még kevés nyoma ebben a taoista kolostorban, ahol most állsz, a szemed majd leragad, az egész éjszakát vonaton töltötted. Nyolcvankilenc (!) hidat számláltál meg, amelyen átdübörögtetek idáig, a masiniszta tízpercenként velőbe sivító mozdonyfüttyel adta tudtára a világnak, hogy gyermekkori álma beteljesedett. Reggel - nem hiszed, ha nem látod -, mosdóvizet árulnak lavórban az állomáson. Nem tudod, mit kell tenni egy 10
