Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 3. szám - Fodor András: A Cantata profana szövegének költői fordításai
sírdogál a házban, kelyhét tölti borral, házát tölti búval. Felelt szóról szóra Szarvasok vezére: Édes jó atyácskánk, Eredj haza szépen anyánk küszöbére, mert mi nem megyünk már. Agas-bogas szarvunk nem fér be az ajtón, csak a hegytetőkön, a mi testünk nem tűr fonott-szövött inget, csak leveles ágat, a mi lábunk nem lép tűzhely hamujába, csak leveles ágra, a mi ajkunk többé nem iszik pohárból, csak iszik forrásból. Bartók, a könyvtárából való Nyugat-számban (melyben a megbízó először láthatta Erdélyi fordítását), hamarjában 11 javítást eszközölt a szövegen, de ezekből szó szerint csak egy kifejezés afelfele emelődött át az ő későbbi saját változatába. A margóra írt módosítások mindenesetre arról tanúskodnak, hogy irritálták, s további megoldás-keresésre ösztönözték Erdélyi nem egészen kedvére való találatai, így lett a „ne lövöldözz bennünk”-ből egyelőre „ne lőjél te miránk” a „ránk te sose célozz!” előzményeként; a „hordozunk mi téged”-ből az „úgy hajítunk téged” közbülső megoldás az „és úgy hajigálunk...” előtt. Az „oromról oromra” pedig így lett „fensíkról fensíkra” a későbbi könyörtelen, „hegyről hegyre”, illetve „kőről kőre” előtt. Időközben sajnos az is kiderült, hogy az eredetileg Argyelán nevű félig román Erdélyi József mégsem tudta jól apja nyelvét. Az eredeti szöveg egyik igen drámai részét ugyanis alaposan félreértette. Ami nála a 42-44-es sorban így hangzott ,.Magasztalunk téged / egy magas kőszálra / úrnak minden Földön”, azt Bartók a végleges változatban így volt kénytelen módosítani: „S téged hozzávágunk / Éles kősziklához: / ízzé-porrá zúzódsz...” Egyéb goromba félreértések is vannak Erdélyi Nyugat-hon publikált szövegvariánsában. Az erdei tisztást jelentő piai szót oromnak, a fáklya értelmű faclié-1 gyertyának értelmezte. A költő kissé szabados szövegkezelésére vall az is, hogy az eredetileg 57 sort 75 sorban adja vissza. Mindezzel együtt Bartók mégiscsak méltányolta Erdélyi bizonyos költői megoldásait, mert miközben a szükségesnek vélt módosításokat a maga kívánalmai szerint tovább pontosította, 32 szót vett át egy-az-egyben Erdélyi verséből. S mivel a költő - a névelőket nem számítva - összesen 198 szót használ fel, ez a 32 szó, a hatodrésznyi átvétel sem kevés, kiváltképp, ha ilyen fontos szókapcsolatokat, szintagmákat is ideszámlálhatunk, mint: „Nem nevelte őket / Semmi mesterségre, / Szántásra-vetésre, / Ménesterelésre...”, vagy a „lábunk nem lép / Tűzhely hamujába...”, valamint a „Nem iszik pohárból”. 60
