Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 2. szám - Gömöri György: Eszmetörténeti széljegyzet; Egy XVII. századi magyar zarándok emlékeiből; Habsburg-anekdota (versek)
BSS53KST Habsburg-anekdota Egyszer, régen, a kinek boldog, kinek kevésbé boldog emlékezetű Lipót császár épp estebédjét költötte vidéki kastélyában, népes családja körében. Ahogy esznek-eszegetnek, lám csak a nyitott ablakon át begurul egy gömbvillám. (Az egy olyan tüzes nyavalya, ami néha vihar idején összeáll, oszt kisérti az ember fiát.) A császár meg se mozdul, nyugodtan ül a császárné őfensége is, meg mind a kicsi princek és princesszek. Csak éppen megállt szájukban a kanál. A gömbvillám meg lassan, komótosan végigsétál a termen, serceg egyet, aztán kimegy a másik ablakon. így aztán a leves is szerencsésen lement a fenséges család torkán. Hajuk szála sem görbült; vagy azért, mert a jezsuiták sikeresen ajánlották őket az Úr kegyelmébe, vagy tán azért, mert - így tartja a néphit - csalánba nem üt a ménkű. Jégmadár
