Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11. szám - „Benned róvom az erdélyi adómat” Németh László levelei Veress Dánielhez (A leveleket közreadja és a bevezetőt írta: Veress Dániel)
időt s energiát. Csilla lányom most lett medika, az első időben, amíg vízre csúszott a hajó, neki is segítettem. Pedig sokat gondoltam rád, márcsak a végre megkapott könyvek miatt s az enyémek miatt is, amelyek itt állnak, de nem tudom, hogy juttassam le. Takácsék- kal nem beszéltem s nem tudom, ők vállalnák-e. Ha tudsz valami utat módot, küldj ide valakit. A változatok egy témára (Bolyai) is megjelent a napokban, esetleg Majort kérem meg, hogy próbáljon a vásárhelyi színházhoz eljuttatni egyet. Nagyon sajnálom a gondot, amit a nekem írt levelekbe ölsz; még a kalligráfiára szánt időt is. Elteszed legalább a másolatokat, hogy mint egy napló féle egymásra rakódjanak s ne vesszenek kárba? Mert én bizony nem igen tudtam soha a postám megőrizni, a Gulyás Pali hajdani levelei is úgy maradtak meg - s amit Illés Vásárhelyre írt -, hogy időben visszaküldtem az írónak. A Te esetedben ezt nem tehetem meg, pedig némelyik igazán szép.r Remélem a hasonló episztolák nem szívják el az energiát a készülő könyvektől. Én bízok az írói jövődben! A román könyvek tanulmányozása most kezd aktuálissá válni. A most megjelent magyar nyelvű román antológiáról is írok tálán - meg a bukaresti Nagyvilág is kért tőlem egy interjút. A feladott kérdésekre nem lehet egy interjúban felelni; de valami olyanféle cikk jár az eszemben, mint az Én cseh utam román viszonylatban. A megküldött Erdélytörténet a nyelvbe is belemelegített, csak az új román-magyar szótárt kell megvennem hozzá, mert a régi elveszett a költözésekben s most szótár nélkül olvasok, ami az ilyen „híg” könyvnél megy ugyan, de komoly irodalomnál, költészetnél alig. Nagyon köszönöm a segítséged. Az itt levő könyveket persze a Tieidnek tekintem s remélem, hogy egyszer visszajuttathatom. Családoddal ölel: Németh László (Keltezetlen. Érkezési postabélyegző: 07. 10. 61.) 20 Kedves Dani! Most én nem kaptam utolsó levelemre választ. Ella azóta megtudta, hogy az író engedély nélkül is küldhet külföldre, megfelelő valuta különbség lefizetése mellett könyvet; csak épp ti, romániaiak, nem mindig kapjátok meg. Nagyon nyomaszt a nálam levő két munka; azért légy szíves írj: megkockáztassuk-e az elküldést vagy van valami más mód az eljuttatására. Még ellopják itt nálam: attól félek. Az én hypertoniám, mint várható volt, az egy éve tartó izgalmak után kétszeres erővel tért vissza. Előbb a feleségem betegsége, aztán a Bolyai bemutatót megelőző színházi harc, azóta meg (s ez a legtöbb) amit a siker miatt kell elviselnem: egy egészséges embert is hypertoniássá tett volna Most itt élek Sajkódon: amíg a hideget bírom, télre is itt maradok; tán sikerül még egyszer összekaparnom magamat. Akkor aztán nem lát többet a közélet. Tőled azonban, munkádról-családról, várom a híreket. Jól esik szép kalligráfiád olvasnom. Szeretettel: Németh László Sajkád, 1961. november 12. 47
