Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 10. szám - Beke György: Vérvád a székelyek ellen
Mert Opris Vatra-vezér, nem egyszerű orvos, a mögötte létező' szervezet azonnal kivonul, tiltakozik, értelmez. Főleg félre. Hogy ellenük támad(na) valaki. A kihelyezettek, mármint a Hargitába kerültek 70 százaléka román szakember. Akik kétszeresen fogják rosszul érezni magukat. Ugye, szakemberként nem hív- ták-várták őket, a megyét kényszerítették fogadásukra. Másodszor pedig sok megértés sem fog irányukban megnyilvánulni, mert hát mindenki arra gondol, hogy nem véletlenül küldtek sokkal több román orvost egy megyébe, ahol a lakosság 90 százaléka magyar. A magyar nyelv használatát, ugye, nem engedi meg az alkotmány, de amíg magyarok vannak maguk között, ezt nemhogy megtiltani, de még ellenőrizni sem lehet. Hát küldték őket. Ezek az orvosok el fognak menni. Sokan. Ők a holnapi elüldözöttek. A helyzet által. A kényszer miatt, hogy a megyének fogadnia kellett őket. Már készülhet az új parlamenti bizottság az új Har-Kov jelentésre. Mert ami természetellenes, az nem marad úgy, s akkor csak úgy kell azokat a Fiatalokat ide küldeni, hogy lépjenek fel keményen, legyen néhány kisebb összetűzés, s máris van miről írni. S a tény bekerül a politikai szférába - s csak akkor veszünk majd róla tudomást. Amikor már ügy. De nem tudjuk felkészíteni közvéleményünket arra, hogy itt milyen »szépen« építgetik számunkra a csapdát!... S a távozó orvosokat aztán fogadják más megyék. Talán éppen Maros. Talán éppen a Vatra-vezér öleli keblére hős doktorkáit. Mert, ugye, az is elképzelhetetlen, hogy Maros megye egyetlen orvost se fogadjon. Még az évfolyam legjobbját sem. Azt sem, aki megérdemelné, hogy egyetemi pályán folytassa. De ugye 1-2 embert fogadni nehéz, abból sok feszültség keletkezik. Ha többet fogad a megye, akkor pedig óhatatlanul kerül magyar ajkú is a csapatba. Akiknek »nincs mit keresniük« abban az egészségügyben, ahol dr. Zeno Opris vigyázza a dolgokat. Szóval, majd visszajövögetnek a román ajkú orvosok, áthelyezés, átirányítás, továbbképzés, doktorátus - annyi minden van. Kiskapuk. Élni fognak velük. Én pedig nem tudok szabadulni a gpndolattól - hány ilyen csapdát készítenek elő számunkra, megannyi területen? És hányszor sétálunk még bele ártatlanul, jóhiszeműen?” 5. - Ilyen csapda maga a Har-Kov jelentés, ahogyan a Hargita és Kovászna megyében lezajlott „románellenes” eseményeket kivizsgáló parlamenti előterjesztést nevezik. Ez a jelentés sommázata nemcsak a két esztendeje folyó féktelen magyarellenes rágalomhadjáratnak, de a több évtizedes román történelemhamisításnak is. Csírái fellelhetők a decemberi napokat követő időszak sajtójában. Erdélyi magyar újságok reménytelen küzdelmet folytattak azért, hogy megcáfolják az újabb és újabb, alaptalan vádakat. A Bákó városában megjelenő Desteptarea (Ébredés) című napilap 1990 elején drámai felhívásban szólította harcra a közvéleményt a Hargita megyei románok védelmében. ,A Csicsó községben élő negyven román családra nacionalista és soviniszta elemek terrorja nehezedik. Ultimátumban szólították fel őket, hogy április 29-ig hagyják el a helységet.” Szerepel a vádak között az is, hogy beverték a román parókia ablakait, letépték a román zászlót és magyar lobogót tűztek a helyére. Tekintsünk el a történelmi melléfogástól. A bákói lap szömyülködik, hogy miként lehetséges mindez „éppen Stefan cel Mare híres vára alatt?” A madéfalvi vasúti csomóponttal egybeépült Csicsó falut a lap összetéveszti az 1247 és 1283 között épült Beszterce-Naszód megyei Csicsó várával, amelyet Mátyás király csakugyan 21
