Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 7. szám - Vörös János vezérezredes visszaemlékezése moszkvai tárgyalásairól 1944. november 7.-december 7. (Közzéteszi: Markó György)
6. Miklós úr Debrecenbe érkezésének és kormánya megalakításának pillanatától fogva az új miniszterelnök propaganda- és információs hadjáratot fog kezdeni a rádión és a sajtón keresztül, kiáltványok, röplapok útján stb. Ezen tevékenység sikerének biztosítása érdekében arra lesz szükség, hogy a Szovjetunió Kormánya mostantól fogva tiltson meg és gátoljon minden elszigetelt vagy magánakciót, amely magyar köztisztviselőktől és hivatalnokoktól ered. A Moszkvai Magyar Küldöttség tehát tisztelettel arra kéri a Szovjet Kormányt, hogy tiltsa meg az üzenetek, felhívások, kiáltványok kiadását, bármely magyar köztisztviselő vagy hivatalnok teszi is azt - hacsak az üzenet vagy felhívás nincs előzetesen a magyar miniszterelnök által ellenjegyezve. Magától értetődik, hogy a miniszterelnök információs tevékenysége mindig összhangban lesz a három Szövetséges Hatalom nézeteivel. Hasonló okokból a Moszkvai Magyar Küldöttség tisztelettel arra kéri a Szovjetunió Kormányát, hogy a magyar miniszterelnök Debrecenbe való megérkezéséig a magyar akciót ne hozza nyilvánosságra. 7. Ami Vörös úrnak a már említett két levelét illeti, a Magyar Küldöttség tisztelettel tájékoztatja a Szovjet Kormányt az alábbiakról. Ami a Magyarország Kormányzójáról tett kijelentéseket illeti - amint a két levél azokat elmondja - azokban nincs semmi újdonság, de nem ez a helyzet a Vörös úr személyét illető kijelentések esetében. Ez egyébként teljesen természetes, hiszen a küldöttség tagjai közvetlen, állandó, szoros kapcsolatban álltak Magyarország Kormányzójával már jóval a Kormányzó és Vörös úr közötti rendszeres kapcsolat előtt, mivel a Küldöttség egy tagja már 1944 februárjában összeköttetésben állt a Kormányzó egyetlen fiával33, ellenben Vörös úrnak a Vezérkar főnökévé való kinevezésére csak Sztójay34 Quisling-kormányának35 megalakítása után került sor. De a Kormányzó és a Moszkvai Magyar Küldöttség közötti kapcsolat azért is hosszabb életű volt a Kormányzó és Vörös úr közöttinél, mert ez utóbbi már október 15-én reggel megszakadt, míg a Küldöttség még október 16-án reggel sürgönyöket kapott a Kormányzótól. Mindebből az következik, hogy a Küldöttség a tábornoknál sokkal jobban ismeri nemcsak a Kormányzó által kezdeményezett akciókat, hanem szándékait és azok indítékait is. A Magyar Küldöttség továbbá tisztelettel felhívja a Szovjet Kormány figyelmét arra a tényre, hogy míg a Magyar Küldöttség a törvénynek megfelelő formák szerinti korlátlan meghatalmazással rendelkezik, Vörös úrnak semmiféle olyan hiteles dokumentum nincs a birtokában, amely kijelentéseit törvényesen alátámaszthatná; ennélfogva a Magyar Küldöttségnek még az egyetlen alkotmányos szervnek kell magát tekintenie. Ebből az következik, hogy Miklós úr kormányának megalakulásáig a Moszkvai Magyar Küldöttség az egyetlen hivatalos magyar szerv, amely törvényes és alkotmányos hatalommal van felruházva. A Moszkvai Magyar Küldöttség tisztelettel arra kéri a Szovjet Kormányt, hogy ezen szóbeli jegyzék szövegét Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok Kormányainak is szíveskedjenek átadni. Moszkva, 1944. november 14. A note verbale elküldése után kb. 2 nap múlva a Szovjetunió Kormányától megkaptam annak másolatát minden hozzáfűzés és megjegyzés nélkül.36 Teljes tudatában voltam annak, hogy ezt a Szovjetunió kormánya azért kézbesítette ki nekem, hogy a reám vonatkozó pontra a szükséges megjegyzéseket megtehessem. Minthogy a delegációval előzetesen megállapodtunk abban, hogy a Szovjetunió kormányával csak a delegáción keresztül levelezek,37 így a note verbale-ra tett megjegyzéseimet is a delegáció útján küldtem el Kuzneczov vezérezredesnek. 81
