Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 7. szám - Vörös János vezérezredes visszaemlékezése moszkvai tárgyalásairól 1944. november 7.-december 7. (Közzéteszi: Markó György)
Első levelemet, amelyet ezirányban írtam, a delegáció kérésére enyhítettem, mert a delegáció tagjai kinyilatkoztatták, hogy a note verbale-nak [a] 7. pontja, amelyiket a személyemmel kapcsolatban írtak, tévedésen és az ő tájékozatlanságukon alapszik. így abból néhány szót törölve, annak stílusát enyhítettem 38 A helyesbítés után a levelet, melyet a delegáció az idecsatolt 42. note verbale kíséretében küldte meg a Szovjetunió kormányának, a 5. sz[ámú] melléklet tartalmazza. (A delegáció a 42. note verbale 6. sz[ámú] mell [éklet] kíséretében küldte át a levelet a Szovjetuniónak. Ezen jegyzék a 7. sz[ámú] melléklet szerint tudomásul vettem.)39 Közben Kuznecov vezérezredest, illetve Molotov minisztert a 8. szlámú] melléklet szerint tájékoztattam a magyar helyzetről.40 Jegyzőkönyv Felvétetett 1944. október 26-án Moszkvában a Moszkvai Magyar Küldöttség szállásán. Jelen vannak: A Moszkvai Magyar Küldöttség (v[itéz] Faraghó Gábor vezérezredes, Szentivá- nyi Domonkos követ, gróf Teleki Géza egyet[emi] tanár.) vitéz Vörös János vezérezredes. Simonffy-Tóth Ernő v[ezér]k[ari] őrnagy a Magyar Front képviseletében I. A Moszkvai Magyar Küldöttség kijelenti és megállapítja a következőket: Faraghó Gábor, Szentiványi Domonkos és gr[óf| Teleki Géza Magyarország kormányzójától 1944 szeptember] 26-án megbízást kaptak a Szövetséges Hatalmakkal való fegyverszünet megkötésére. E meghatalmazást Magyarország kormányzója 1944 október] 9-én kelt okmánáyban újólag megerősítette s expressis verbis41 a végleges fegyverszünet aláírására is szólónak minősítette. Faraghó Gábor, Szentiványi Domonkos és Teleki Géza Moszkvában „Moszkvai Magyar Küldöttség”néven a Szovjetunió kormányával tárgyalásokba kezdett, melyek eredménye gyanánt 1944. október 11-én Magyarország kormányzója nevében a három Szövetséges Hatalommal az ideiglenes fegyverszünetet megkötötte. A tárgyalások és a fegyverszünet megkötésének nyilvánosságra hozatalát Magyarország kormányzója egyelőre nem engedélyezte. A Magyarországon 1944. oktlóber] 15-én kezdődött események következtében Magyarország kormányzója és az általa előzetesen homo regiusnak kinevezett v[itéz] Veress Lajos v[ezér]ezr[edes]42 német fogságba kerültek, s így a M[oszkvai] M[agyar] Klüldöttség] érintkezése Budapesttel megszűnt. A Mloszkvai] Miagyar] K[üldöttség]-nek egyetlen hírforrása a moszkvai orosz sajtó volt, külföldi sajtó figyelését, vagy külföldi rádióállomások hallgatását az oroszok nem engedélyezték. A helyzetet az orosz hírforrások alapján a Mloszkvai] Mtagyar] Klüldöttség] úgy ítélte meg, hogy a Vörös Hadsereg napok, vagy legkésőbb hetek alatt Budapesten lesz, akkorra a politikai helyzet tisztázása is lehetővé vált volna. 1944. oktlóber] 20-án Antonov hadseregtábomok,43 a v[ezér]k[ari] főnök helyettese közölte a Mloszkvai] Miagyar] K[üldöttség]-vel, hogy a szovjet kormány a) szükségesnek tartja a Szálasi kormány ellensúlyozására kormányközpont azonnali létrehozását; 82
