Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 7. szám - Vörös János vezérezredes visszaemlékezése moszkvai tárgyalásairól 1944. november 7.-december 7. (Közzéteszi: Markó György)
A fent említettek elősegítése érdekében a Magyar Küldöttség tisztelettel a Szovjetunió Kormányának tudomására hozza az alábbi döntést, amelyet a Küldöttség hozott és amelyet Miklós és Vörös tábornok urak is elfogadtak. 1. A magyar „központ”-ot Debrecenben fogják megszervezni. Ez a város, ahol a nagy magyar államférfi, Magyarország kormányzója, Kossuth Lajos 1849-ben kikiáltotta Magyarország függetlenségét, lényegében demokratikus alapokon. 2. Ennek a központi szervnek a vezetője Miklós úr lesz és ő lesz az irányítója minden, a magyarok által törvényesen kifejtett tevékenységnek. Minthogy a Kormányzó által kijelölt Veress Lajos vezérezredes29 úr eltűnt, a Küldöttség a maga részéről Miklós urat választja, így az alkotmányos és törvényes folytonosság biztosítva van. 3. A Küldöttség azon a véleményen van, hogy az új kormánynak, amelyet az összes magyar demokratikus pártból alakítanak ki a magyar nép tömegeire támaszkodva, valóban demokratikusnak kell lennie. Egyébként az volt a Küldöttség alapelve, ahogy azt több szóbeli jegyzékből is látni lehet (így például az október 10-ei 3. számú jegyzék mellékletének 9. pontja, az október 23-ai 25. számú szóbeli jegyzék mellékletének 12. pontja, az 1944. október 29-ei 30. számú szóbeli jegyzék mellékletének 12. pontja stb.), amelyekben a „demokratikus” szót szó szerint használja. Ezekből a mellékletekből és a Küldöttség több szóbeli jegyzékéből is le lehet vonni azt a következtetést, hogy Magyarország Kormányzójának és küldöttségének a fő elve mindig az volt, hogy vissza kell térni a néhai gróf Teleki Pál30 politikájához. Tehát Teleki úr kora és politikája lényegében demokratikus volt, mivel az ő idejében az összes politikai párt tökéletesen szabad volt és az akkori Magyarország politikai helyzetét a három Szövetséges Hatalom diplomáciai misszióinak jelenléte és egyrészről a nagyhatalmak, másrészt Magyarország barátsága és együttműködése alakította. Végül a Magyar Küldöttség még nem volt abban a helyzetben, hogy részletezhesse nézeteit, mivel még nem kapott választ 25., 30. és 35. számú szóbeli jegyzékeire. 4. A jövendő kabinet csak magyar területen lenne megalakítható, mivel csak Magyarországon lehet bizonyossággal ellenőrizni azt, hogy a különböző politikai vezetők rendelkezésre állnak-e, tekintettel arra, hogy a különböző politikai pártok vezetőinek legnagyobb részét letartóztatták és a Gestapo31 lemészárolta őket. Következésképpen Miklós úr a Minisztertanács kijelölt elnökeként fog elindulni Moszkvából Debrecenbe a Magyar Küldöttséggel és Vörös úrral együtt, s Debrecenben haladéktalanul hozzá fog kezdeni kormánya megalakításához. Ez a kormány - természetesen - lényegét tekintve demokratikus alapokon nyugszik majd. Budapest bevétele után Miklós úr átalakítja majd kormányát, mivel a politikai pártok vezető személyiségei - ha még életben vannak - valószínűleg még Budapesten tartózkodnak. A Küldöttség a siker előzetes feltételének tekinti egy alkotmányos alapon álló kormány megalakítását, hiszen egészen nyilvánvaló az, hogy egy törvényes kabinetnek jóval nagyobb tekintélye lenne, mint egy bizottmánynak, vagy bizottságnak. 5. A kormány és az orosz-magyar katonai együttműködés teljes sikerének biztosítása érdekében Miklós úrnak különös gondja lesz arra, hogy olyan személyeket, akiknek korábbi tevékenysége ezt lehetetlenné tehetné, ne alkalmazzanak sem a kormány megalakításánál, sem a magyar hadsereg újjászervezésénél. Miklós úr felméri majd a magyar nép igazi érzelmeit is, mihelyt Magyarországra ér, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy egy olyan kormányt állíthasson össze, amely képes biztosítani a magyar akció sikerét.32 80
