Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 7. szám - Vörös János vezérezredes visszaemlékezése moszkvai tárgyalásairól 1944. november 7.-december 7. (Közzéteszi: Markó György)
Vörös János vezérezredes visszaemlékezése moszkvai tárgyalásairól 1944. november 7.—december 7. Közzéteszi: Markó György A .JL Forrás 1991. évi 10. számában jelentek meg Vörös János vezérezredes 1945 decemberében keltezett visszaemlékezései az 1944. október 15-ei sikertelen kiugrási kísérletről, illetve az azt követó' kalandos menekülésről. A m. kir. Honvéd vezérkar főnöke, később az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere emlékezését 1944. október 7-ével, Moszkvába érkezésével folytatjuk. A dokumentum szerzőjéről, az irat lelőhelyéről, a közzététel módszertani kérdéseiről a jelzett lapszámban már részletesen szó esett. * * * A moszkvai repülőtérre való megérkezés után a repülőtér várótermében néhány órát várakozva megérkezett értünk Ivanov vezérkari ezredes, aki egy ősrégi háznak egyik háromszobás lakásában helyezett el bennünket.1 Ugyancsak odairányították Popov Jenő hadnagyot, hogy tolmács álljon rendelkezésre. Ezután csakhamar megkezdődtek a kihallgatások Kuzneczov vezérezredesnél,2 amelyek eleinte kizárólag katonai síkon mozogtak, míg később politikai vonalra terelődtek. [A] Kuzneczowal folytatott tárgyalások után, egy hét múlva3 összehoztak a magyar delegációval és Miklós vezérezredessel.4 A további tárgyalások már részint Kuzneczov vezérezredesnél, részint Molotov külügyminiszternél folytak le, kizárólag politikai jelleggel, amelyekre a delegációval és Miklós vezérezredessel együtt én is mindenkor hivatalos voltam. Az előző kihallgatások lényegesebb részét írásba foglalva is beküldtem5. Ezek beküldése után az egyik tárgyalás alkalmával Molotov külügyminiszter kifejezésre juttatta, hogy az első demokratikus hangot az én két levelemből olvasta ki.6 A magyar hadsereg helyzetéről és harci szelleméről csak Malinovszky tábornagynál7 és Moszkvában Kuzneczov vezérezredesnél történt kihallgatásaim alkalmával [esett szó], amikor a magyarországi hadműveletek további vezetésére vonatkozóan javaslataimat kérték, azt javasoltam, hogy Budapest kímélése szempontjából és kevés vérrel való elfoglalásához Budapestet körül kell zárni éspedig úgy, hogy a Duna-Tisza között levő erők Pestet zárják körül, míg újabb erők keljenek át Baja és Dunafoldvár között a Dunán, és zömmel törjenek előre Székesfehérvár—Móron át Győrre, egyrészt tisztítsák meg a Duna-partot, másrészt pedig a Mecsek birtokbavétele biztosítsa a hadsereg nyugati oldalát. Egyben felhívom a figyelmet a bajai vasúti hídra, amely előzetes bombázás folytán megrongálódott, de helyreállítása előreláthatólag nem sok időt vesz igénybe. A Vörös Hadsereg ezt lényegileg végre is hajtotta. A Duna-parton előnyomuló erők körülzárták Budát, így Budapest körülzárása keletről és nyugatról december 24-én megtörtént.8 Moszkvai szállásunkat néhány napi ott-tartózkodás után elhagytuk és a Moszkva közelében levő ezüsterdőbe mentünk ki egy villalakásba, ahol kifogástalan ellá76
