Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 11. szám - Bereznai Zsuzsanna: A kecskeméti zsidó lakodalom
Bereznai Zsuzsanna A kecskeméti zsidó lakodalom A házasságkötés társadalmi megítélése k-/ zázadunk első felében általában a 20-24. életév betöltése után ítélték házasságkötésre éretteknek a fiatalokat. Az első világháború előtti időkben nem tartották kívánatosnak a keresztényekkel kötött vegyesházasságot, nem is nagyon volt rá példa. Kecskeméten volt egy ortodox zsidó fiú, aki egy antiszemita gyáros második feleségének a lányát vette el feleségül. A keresztény lánnyal kötött házasság miatt a fiút a családja „kivetette magából”: a szülei „süvet ültek”, azaz meggyászolták, mintha meghalt volna. „Ez azt jelentette, hogy az apja nem borotválkozott, fekete ruhát viseltek, megtépték a ruhájukat, a földön vagy alacsonyan, zsámolyon ültek nyolc napig, a szomszédok vitték az ételt, majd a nyolc nap letelte után mentek csak el a templomba, ahol a közösség fogadta őket. Egy évig mondtak érte halotti imát, kaddist.” Ortodox zsidó szokás, hogy a gyászoló - bánata jeléül - megtépi ruháját, a földre ül és hamut hint a fejére. Mivel a gyász első hét napján tilos kimenni a lakásból, s a templomba sem szabad elmenni, ezért a közösség megy el imádkozni a gyászházba. A zsidó vallás nem írja elő a fekete ruha viselését a gyász alatt. Mindenki a helyi szokásnak megfelelően öltözködik. A gyászoló férfinak nem szabad 30 napig nyíratkoznia, borotválkoznia. A gyászolónak nem szabad dolgoznia.1 Ha egy zsidó nő keresztény férfihoz ment feleségül - melyre főleg az 1920-as évektől volt példa —, reverzálist kellett adnia. A fiú gyerek az apja vallását, a leány az anyjáét kapta. Az asszony zsidó maradt, nem tért ki. „A férjének kedvezett az asszony azzal, hogy a karácsonyt és a többi keresztény ünnepeket mind megtartotta. Este a férj keresztet vetett az asszony homlokára, megcsókolta, mikor lefeküdtek.” Ha zsidó férfi vett feleségül kersztény nőt, akkor sem volt általános, hogy a férfi megkövetelje a nőtől a kitérést. A keresztény feleség megtartotta eredeti vallását, azonban elsajátította a zsidó vallási előírásokat, megtanulta a zsidó ételek főzését. A második világháború után már gyakori volt az az eset, hogy a zsidó vallású nő keresztény férfihoz feleségül menve, áttért a keresztény hitre. Az unokatestvérek közötti házasságkötést a közösség ellenezte, vérfertőzésnek tartották. Kecskeméten volt rá példa a század elején, hogy a szülők ellenezték az ilyen házasságot, s a fiatalok megszöktek. A lány azonban hozományt nem kapott. Az adatgyűjtést 1987-ben és 1991-ben végeztem Kecskeméten és Budapesten. Az adatközlők kérésére a személyi adataikat nem adom meg. 70
