Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 12. szám - Tüskés Tibor: Kettős tükörben („Levélregény”) Fülep Lajos és Kner Imre levelezése
Kettős tükörben „Levélregény” Fülep Lajos és Kner Imre levelezése (A könyv) Százhetven levél. Az első 1921. augusztus 19-én kelt a Tolna megyei Medinán, s Fülep írta; az utolsót 1944. március 25-én Gyomáról küldte Kner Imre Zengővárkonyba. Hetvenhat levél szerzője Fülep, kilencvennégyé Kner. Az anyagot a függelékben további tizenegy levél egészíti ki: Kner Imre feleségének, lányának, fiának levelei, valamint egy Fülep-levél. A százhetven levél minden bizonnyal nem a teljes levelezésanyag, csupán az eddig előkerült, ismert leveleket tartalmazza. Például a 42. és 43. Kner-levél között egy Fülep-levélnek is feltétlen kellett születnie. A levelek zöme 1931 és 1944 között keletkezett, ezeket Fülep Zengővárkonyból, Kner Imre pedig Gyomáról küldte. A leveleket Fülep kézzel, Kner géppel ina. A levelezésanyagot a Békés Megyei Levéltár adta ki a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint az MTA-Soros alapítvány támogatásával. A kötetet összeállította, bevezette és jegyzetekkel ellátta Sümegi György, aki már korábban több, Füleppel kapcsolatos — például bajai éveit feldolgozó — tanulmánnyal bizonyította a témában való jártasságát, hozzáértését. A bevezetés tömör és a levelezéssel kapcsolatos legfontosabb ismereteket tartalmazó tájékoztatást ad. A levelek szövegét Kőhegyi Mihály gondozta. A levélpublikációt háromnegyed ívnyi képanyag, időrendi levélmutató, továbbá személy- és helynévmutató egészíti ki. A Kner Imre által, s a hozzá írt levelekből már korábban jelent meg válogatás (például a Szántó Tibor szerkesztette, 1969-es A könyv mestere című kötetben, vagy a kiadás éve és az összeállító neve nélkül — a Kner Múzeum megnyitása alkalmából — mindössze ötszáz példányban megjelent Kner Imre gondolatai az életről, az irodalomról, a nyomdászatról és a könyvművészetről című exkluzív kiadványban), de most történik meg először, hogy a két férfi egymáshoz írt leveleinek teljes, hiánytalan, kényszerű csonkítások nélküli szövegét vehetjük kezünkbe. Praktikus megoldás, hogy a levelek lelőhelyére, valamint a levelekben előforduló nevekre, idegen kifejezésekre stb. vonatkozó, számokkal jelölt jegyzetek közvetlenül a levelek után találhatók. Nem kell minduntalan előre-hátra forgatni a könyvet. Ugyanakkor a jegyzetelési „technika” nem követi a hasonló levélpublikációknál (pl. a Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesztője című, a Petőfi Irodalmi Múzeum által 1984-ben megjelentetett, Móricz által és hozzá írt leveleket közlő kiadványban) már alkalmazott módszert. Igaz, itt a jegyzetek a kötet végén találhatók, de a kiadvánnyal összehasonlítva a Fülep—Kner levelezés jegyzetelése két ponton is hiányosságot mutat. Egyrészt a jegyzetelés igen szűkmarkú. Nem kapunk magyarázatot számos nyelvi kifejezésre, ritka, idegen eredetű szóra (pl. abbreviatura, infallibilitás, nichtdestoweniger stb.), s hiányzik több tartalmi probléma, szövegbeli homály feloldása (pl. ki volt 1921-ben Fülep „kedves neje”?; megírta-e a kritikát Fülep a Nyugatban Révész Béla Ady-könyvéről vagy a Magyarság Néprajzáról?). Másrészt a magyarázatra szoruló fogalom újbóli előfordulása alkalmával nem történik hivatkozás arra a levélre, ahol a fogalom és annak magyarázata már szerepelt (Pl. a 43. levélben előforduló Herbertnél alighanem utalni kellett volna ekképpen: L. a 18. sz. levél jegyzetét.) Természetes, mindez megnövelné a kiadvány terjedelmét, de levéldokumentumok tudományos igényű közlésénél nem ritka, hogy a jegyzetek megközelítik a jegyzetelt anyag terjedelmét. 78
