Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 8. szám - Kocsis István: Árpád-házi Szent Margit (dráma I. rész)
legújabb szerepeddel, amelyben az ország legokosabb, leghivatottabb személyiségét alakítod, azzal még kevésbé. BENEDIKTA (Csenge mellé áll; Margitra mered.) Miért alázol te meg naponta minket? MARGIT Én soha senkit nem aláztam még meg. CSENGE Pedig Benedikta igazat szólt: naponta megalázol minket. MARGIT Ha így lenne, akkor bocsánatot kérnék tőletek. SZABINA A lábunkat is megmosnád? MARGIT Miért ne mosnám meg a lábatokat? CSENGE Ezt most hagyjátok. Nem engesztelhet ő ki most minket a lábunk megmosásá- val. ILONA Ha meg is mosná a lábunkat királylány létére, azzal is a saját rendkívüliségére hívná fel a figyelmet. CSENGE Megkérhetnélek arra, királykisasszony, hogy ejtsd ki a kezedből azt a könyvet? Szeretnék biztos lenni abban, hogy figyelsz a szavaimra. MARGIT (leteszi a könyvet) Hallgatlak, Csenge. CSENGE Az is zavar, hogy ülsz. Örülnék, ha felállnál, mert nem férünk el mindannyian melletted azon a pádon. MARGIT (feláll) Bocsássatok meg. Nem szép tőlem, hogy ülve maradtam. Hát akkor . . . Hallgatlak titeket. CECÍLIA (zavartan) Mi tulajdonképpen csak játszunk. Mit tehetnénk, ha nem férünk a bőrünkben ... CSENGE Nem játszunk. Már nem játszunk, Margit királylány, és én nem is fogok többé semmiféle tréfát kieszelni a te rovásodra. De hogy szóba se fogok állni veled soha többé, ha nem veszed komolyan, amit most mondani fogok, az is biztos. MARGIT Mi a baj, Csenge? Kezdesz megijeszteni. CSENGE (élesen) Csak az a baj, Margit nővér, hogy ha a király leánya nem igaz apácához méltóképpen viselkedik a zárdában: ha egyik napon megengedi magának azt a fényűzést, hogy cseléddé alázza magát a világ meg a maga mulattatására, de a másik napon szép királykisasszonyosan átváltozik, és csodálatos, hatalmas világi célkitűzéseivel már az érseket, a püspököt meg a rendfőnököt meg a fejedelemasszonyt botránkoztat- ja meg, akkor nem a maga, hanem a mi, kevésbé híres családból való apácák életét teszi elviselhetetlenné. BENEDIKTA A neked szánt pofon a mi arcunkon csattan. Érted te ezt, királylány?! ALINKA (kiáltva) Méltatlanok vagytok arra is, hogy a Margit céljait megismerjétek! JUDIT (gúnyosan) Megismertük. Annyi az érthető belőle, hogy az egyházatyák dolgába nem átall beleszólni. ANNA (ironikusan) Hogy mernek az egyházatyák ellenszegülni a Margit apáca akaratának? Még mindig nem magyar nyelvű könyveket írnak a tudós szerzetesek! ALINKA Irigykedtek, mert Margitnak király leányához méltó célkitűzései vannak! Csak felfogni vagytok képtelenek nemes céljai jelentőségét! CSENGE Miért akar az a kolostor ékessége lenni, aki a királyi palota ékessége is lehetne?! ALINKA Igenis, öl meg titeket az irigység, mert Margit nemcsak a legszabadabb, a legokosabb, a leghatalmasabb közülünk, hanem a legszebb is! KATARINA A király leányát illik is szépnek, okosnak és hatalmasnak nevezni, mi?! SZABINA Ez a Margit olyan gyönyörű, amikor éppen visszatartja királylányi haragját, hogy én már kezdek is egyetérteni Alinkával: Margit szebb még Csengénél is. MARGIT Egyenlő akarok lenni veletek: se több, se kevesebb nem akarok lenni. És lelkiismeret-furdalásom van, mert nem osztottam meg veletek minden gondomat, és mert terveimet, elképzeléseimet nem vitattam meg veletek . . . CSENGE (gyűlölettel) Kit érdekel, hogy milyen terveket eszelsz ki unalmadban? És kit érdekel, hogy te hajlandó lennél leereszkedni közénk, egyenlővé válni velünk? Engem az érdekel, király porontya, hogy te ideiglenesen tartózkodói itt a kolostorban, mi 26
