Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 3. szám - Várdy S. Béla: A magyarságtudat megtartásáért
Az angol nyelv előretörésével egyidőben a bevándorolt nemzedék ugyancsak óriási erőfeszítést fejtett ki gyermekeik magyarságtudatának megerősítése érdekében; tehát olyan irányba, hogy a bennszülött nemzedék lehetőleg ne szégyellj e magyarságát és magyar eredetét. Ennek érdekében az idősebb nemzedék több új lehetőséget teremtett arra, hogy gyermekeik és unokáik lehetőleg megismerjék a magyar múlt és művelődés jelesebb eredményeit. Többek között, a központi vezetés biztatására, a helyi szervezetek magyar cserkészcsapatokat és különböző sportcsapatokat állítottak fel; magyar nyelvi kurzusokat, nyári és hétvégi iskolákat, magyar rádióprogramokat, sőt még főiskolai programokat is támogattak anyagilag. Megindították és részben szubvencionálták a már valamennyire magyarul tudó fiatalok magyarországi továbbtanulását; s ugyanakkor anyagi támogatást nyújtottak különböző angol és magyar nyelvű, és az amerikai szükségleteket figyelembevevő kézikönyvek, nyelvkönyvek, „levelező könyvek” stb. megszerkesztéséhez s kiadásához. (Az utóbbiakra főleg a második világháború idején volt szükség, mikor is a csak angolul írni tudó fiatal nemzedék tagjainak leveleznie kellett az angolul írni-olvasni nem tudó szüleikkel.) Ugyanezen időben és céllal többirányú eszmecserét is megindítottak a kétnyelvűség, kettős nemzeti kötődés, valamint a magyarnak megmaradás kérdéséről. Ezek az eszmecserék és viták elsősorban is az amerikai magyar sajtó hasábjain zajlottak le. Azonban ennek az útkeresésnek megtalálhatók a nyomai a különböző Verhovay-kiadványokban, így az 1936-ban megjelent ötvenéves jubileumi évkönyv lapjain is, ahol sok jeles egyleti vezető (többek között Daragó József elnök) és egyéb szakember is (például dr. Reményi József irodalomtörténész, egyetemi tanár) elmondta véleményét erről a kritikusnak vélt kérdésről. Ugyancsak megtalálható ennek az eszmecserének és útkeresésnek a visszhangja a Magyarok Második Világkongresszusának az 1938-as budapesti kongresszusán elmondott amerikai-magyar beszédekben is. A Verhovay Segélyegyleten belül e vitában és fejleményekben Daragó József elnöknek különben igen nagy szerepe volt. Az energikus és tehetséges, de ugyanakkor nagyrészt önművelt Daragó eléggé reális gondolkodású volt ahhoz, hogy észrevegye, az amerikai magyarság megmaradásának célja elérhetetlen a bennszülött ifjúság és az angol nyelv előretörése nélkül. Éppen ezért mondott le 1943-ban a Verhovay elnökségéről is. Rendezetten és tudatosan óhajtotta átadni a Verhovay vezetését a bennszülött nemzedék arra hivatott tagjainak. E mozgalmakkal egy időben és hasonló céllal, a Verhovay Segélyegylet keretében ugyancsak megindult a különböző atlétikai csapatok megszervezése , nagyrészt a helyi Verfiovay-csoportok zászlai alatt. így például a nagyobb Verhovay-csoportok baseball-, golf- és tekecsapatokat állítottak fel, amelyek legnagyobb része az akkoriban megszervezett és felépített „Verhovay Házak” vagy „Magyar Otthonok” kereteiben működött. A negyvenes évek folyamán a Verhovay Segélyegylet a fenti csapatok részvételével különböző nemzeti versenyeket rendezett az ország több magyar központjában, mely versenyek szintén alkalmat szolgáltattak az egyesület magyarmentő mozgalmának a terjesztésére. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy ezeknek az országos megmozdulásoknak a következtében, a késő húszas évektől az ötvenes évek végéig, a fent jelzett Verhovay és egyéb magyar házak az amerikai magyar nemzeti, kulturális és politikai életnek a központjaivá váltak. (Ez a megállapítás természetesen nem vonatkozik az ötvenes évek folyamán kivándorolt DP* és ’56-os politikai emigrációra.) A Verhovay Segély egyletnek a magyarságtudat ápolásával kapcsolatos tevékenysége erősen összeforrt az amerikai magyarságnak az igazságtalan trianoni határok megváltoztatásáért való küzdelmével. Ez a küzdelem azonban a második világháború alatt igen nehéz helyzetbe sodorta az amerikai magyarságot. Ugyanis oly áldatlan helyzetben kellett védenie a magyar érdekeket — s ugyanakkor táplálni az ifjúság magyarságtudatát — amikor Magyarország Hitler szövetségese, s egyben, legalábbis formálisan, az Egyesült Államok ellensége volt. Ezt a nem könnyű feladatot a Verhovay vezetősége úgy oldotta meg, hogy *DP = Displaced Person = menekült; magyarosan: dipt. 67
