Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 3. szám - Várdy S. Béla: A magyarságtudat megtartásáért

— az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) által képviselt felfogás értelmében — határjelet tett a magyar kormány és a magyar nemzet közé. Míg tehát az egyik oldalon erősen hangoztatta hűségét az új hazához, és rendületlenül támogatta az Egyesült Államok háborús erőfeszítéseit, a másik oldalon hirdette, hogy Magyarország belépése a háborúba Hitler oldalán csupán egy kormány ballépésének az eredménye; s még az is csupán a trianoni igazságtalanságok hatása alatt.

Itt talán nem érdektelen megemlíteni, hogy az AMSZ-en és a Verhovayn kívül több magyar intézmény, így például az Eckhart Tibor által alapított Free Hungarian Committee (Szabad Magyar Bizottság) is ezt a felfogást képviselte. Ez az álláspont lényegesen megkönnyítette a Verhovay Segélyegylet helyzetét és az ifjabb nemzedékhez való viszonyát, de végeredményben Magyarországon és a hazai magyarságon nem sokat segített. Mint jól tudjuk, a világháború után a győztes hatalmak az amúgy is igazságtalan trianoni határokat még szűkebbre szabták, s egyben az országot és a nemzetet beutalták a kettéosztott Európa keleti felébe, ahova a nyugati kereszténység felvétele óta sohasem tartoztak.

* * *

Még csupán annyit, hogy az 1950-es évek teljesen új helyzetet teremtettek mind az amerikai magyarság, mind a Verhovay Segélyegylet életében. Egyrészt az akkor beözönlő politikai menekültek áradata (a dipik és az ötvenhatosok) az amerikai magyarságot sokkal többszintűvé s politikailag kifinomultabbá és aktívabbá tette. Másrészt, a régi bevándoroltak kiöregedése következtében az 1955-ben William Penn-re keresztelt Verhovay vezetését igen gyorsan a bennszülött nemzedék kezébe tette át. Ez a bennszülött nemzedék azonban, az erősen leegyszerűsített érzelmi magyarsága mellett is már elsősorban amerikai volt, mint ilyen angolul működött, és ennek következtében a régi értelemben vett magyarságtudat ápolására és fenntartására nagyrészt alkalmatlan lett. Az utóbbi tevékenység tehát lényegében teljesen átcsúszott a dipik és az ötvenhatos menekültek kezébe, akik azt természetesen teljesen más szinten és keretek között művelték. Ugyanekkor, a Verhovay —William Penn-féle magyarságtudat-művelés leszűkült a volt falusi magyar társadalom Amerikába mentett, s itt-ott erősen átformált kulturális hagyományainak angol nyelven történő ápolására. Ez az ápolás lényegében még ma is folyik, nagyjából hasonló keretek és körülmények között.

Könyvészet

A fenti tanulmányt főleg a következő angol nyelvű munkáimra alapoztam:

1. Várdy, Steven Béla: The Centennial History of the William Penn Association, 1886—1986 (A William Penn Egyesület százéves története, 1886—1986). Pittsburgh, Pennsylvania, USA 1986. Sokszorosított kiadás.

2. Várdy, Steven Béla: The Hungarian-Americans (Az amerikai magyarok). Boston: Twayne Publishers, 1985.

3. Várdy, Steven Béla: The Hungarians of North America (Az észak-amerikai magyarok). New York: Chelsea House Publishers, 1989.

4. Várdy, Steven Béla és Várdy Huszár Ágnes: Historical, Literary and Ethnographic Research on Hungarian-Americans (Történelmi, irodalmi és etnográfiai kutatások az amerikai magyarokról). In -.Hungarian Studies, 1. köt., 1. sz., Budapest, 1985, 77—122.

68