Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 10. szám - Gosztonyi Péter: Szovjet csapatok Magyarországon
JEGYZETEK 1. Nemrég került a kezünkbe az a hivatalos tájékoztató, amit Skosiljev vezérőrnagy, a budapesti szovjet katonai helyőrség parancsnoka a magyar Belügyminisztérium II/8. osztálya kérésére az 1956 novemberi budapesti harcokról 1957 áprilisában összeállított. Ebből itt csak — mutatóul — egy mondatot idézünk: „A lefolyt ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a budapesti ellenforradalmi lázadás leverése folyamán a szovjet katonai alakulatok a lázadók részéről elkeseredett fegyveres ellenállásra találtak . . 2. A Kádár-korszak alatt egyetlen egyszer próbálkozott a pártvezetés azzal, hogy a szovjet hadsereg magyarországi jelenlétének szükségességét—szempontjukból — propagandisztikusan megmagyarázzák. Otta István vezérőrnaggyal, a HM politikai főcsoportfőnökség egyik vezető beosztottjával, majd a Hadtörténelmi Intézet főigazgatójával egy polit-brossúrát Írattak, amelynek címe így szólt: „Miért tartózkodnak szovjet csapatok Magyarországon”. A 77 oldalas füzetecske 1958-ban jelent meg az MSZMP kiadójánál, a Kossuth Könyvkiadónál. Primitív érvelései a mai olvasó számára is mosolyt fakasztanak. 3. Ez a fotnos adalék legelőször 1989-ben került napvilágra. A budapesti „Társadalmi Szemle” 3. különszáma (Korlátok és felelősség. Magyarország négy évtizedének nemzetközi összefüggései) közölte a kiadvány 48. oldalán. 4. A szerződés értelmében, szovjet közlés szerint, 100 380 (százezer-háromszáznyolcvan) ember távozott, ennek a fele körülbelül katona, a fele családtag, polgári alkalmazott. Honvédelmi Minisztériumban Galambos Béla alezredestől. Összesen 27 146 darab technikai eszközt szállítottak el, a következő megoszlásban: kerekes jármű 21 726 db lánctalpas jármű 2 269 db rakéta (Scud—B, illetve Frog típusú) 196 db harckocsi (T—72 T—55) 860 db harcjármű 1 473 db tüzérségi eszköz 622 db Ezen túl 560 912 tonna (!) anyagi eszközt (lőszert, üzemanyagot, élelmet, ruhát stb.) kellett elszállítani. Ezt a mennyiséget 17 500 konténerbe rakodták be. 1990 márciusa és decembere között, illetve 1990 decembere és 1991 márciusa között egy-egy gépesített lövészhadosztályt vontak ki. (Kivéve azt az egységet, amelyik Záhonynál végezte az átrakodást.) Egy gépesített lövészhadosztály 3 gépesített lövészezredből, egy harckocsiezredből, egy tüzér- ezredből, és egy légvédelmi tüzérezredből, valamint az ezekhez tartozó kiszolgáló egységekből áll, létszáma körülbelül 12 000 fő. 1990 márciusától júniusáig hazaszállítottak két rakétadandárt Tatáról, illetve Dombóvárról. 1990 április—július között 2 légvédelmi dandárt és két légvédelmi ezredet vontak ki Dunaföldvár- ról, Mórról, Szolnokról, Budapestről. 1990 június—1991 januárja között egy műszaki ezred, illetve két műszaki zászlóalj távozott Szentendréről, Dunaújvárosból, Etyekről. 1990 májusa után két rádióelektronikai zászlóaljat vontak ki Kecskemétről, illetve Piliscsabáról. A kivonási megállapodás alapján távozott Magyarországról az itt állomásozó szovjet légierő részeként a tököli parancsnokság, négy vadászbombázó repülőhadosztály (egy hadosztály négy ezredből áll, egy ezredbe körülbelül negyven harci gép tartozik), két harci helikopterezred Debrecenből, Sármellékről, Tökölről, Kiskunlacházáról, Kunmadarasról, illetve Kalocsáról. Ezenkívül biztosító- és kiszolgáló-egységeket, intézeteket, kórházakat, parancsnokságokat és törzseket kellett felszámolni. Összesen 1547 vonat szállította haza a Déli Hadseregcsoportot, ebből 637 csapatvonat, 560 anyagvonat és 350 személyvonat volt. A parancsnokságok, törzsek egy része közúton távozott, illetve a repülőgépek légi úton kerültek a Szovjetunió határai mögé. Forrás: Magyar Nemzet, 1991. július 3. 5 5. A szerző a jövőben egy könyvet kíván írni a témáról „A fegyveres erők szerepe a magyar 56-os forradalomban” címmel, ahol többek között az ÁVH Belső Karhatalom történetét is ismertetni kívánja. Kéri, hogy aki erről felvilágosítással szolgálhat, az vele a Forrás Szerkesztőségén keresztül a kapcsolatot felvegye. 80
