Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 10. szám - Katona Imre: Népek, vallások és a társadalmi fejlődés (Vázlatos körkép Földünkről és a Kárpát-medencéről)
Katona Imre Népek, vallások és a társadalmi fejlődés Vázlatos körkép Földünkről és a Kárpát-medencéről X -M.Z emberiség fejlődésének főként a jelenkori torzulásai válthatták ki a vallások felé fordulást, mely az utóbbi évtizedekben szinte világszerte észlelhető. Ez az útkeresésből vagy visszacsatolásból eredt élénkebb érdeklődés és esetenkénti újjáéledés nem elszigetelt, önérvényű folyamat, hanem „szabályos” társadalmi jelenség. Alábbi vázlatos körképünk azonban kénytelen a vallások állandó alkalmazkodásának bemutatására szorítkozni. A vallás nem egyéni, személyekre korlátozódó, hanem mindig és mindenütt meghatározott csoportokra kiterjedő társadalmi jelenség. Változásai sem közösségen, téren vagy időn kivüliek, hanem törvényszerű alkalmazkodások az általános fejlődés menetéhez. Az időeltolódásokkal zajló változásoknak kétségkívül vannak sajátos jegyei, bonyolult kölcsönhatások is kimutathatók, de az önmagát teljesen szabadnak tételező vallás valójában egy összefüggésrendszer része, életútja is meghatározott. Mivel a világviszonylatban tapasztalható változások bizonyos módosulásokkal a Kárpát-medencében is jelentkeznek, ajánlatos egy előzetes kitekintéssel kezdeni. Világtörténelmi méretekben régiek az ún. törzsi hiedelemrendszerek, újak viszont a tételes, szentkönyves és intézményesült vallások, pl. a rokon zsidó, keresztény és mohamedán. A természet és a társadalom testvéri mellérendelődésén alapuló ősi hiedelemrendszerek majd minden eleme világjelenség, a többszörös fölé- és alárendelődésen alapuló, elsőségre és kizárólagosságra törekvő új, tételes vallások elterjedése viszont térben, időben és társadalmi méretekben is korlátozott, pedig épp ezek léptek fel az egyetemesség és a teljesség igényével. Mivel nem alakult ki egységes hit- és intézményrendszer, mindig a máívallásúak vannak többségben, így az egy akol, egy pásztor is merő ábránd csupán. A mások iránti türelemben főként a vallásoknak kell példát mutatniok, a globális szemlélet térhódítása ökumenikus gondolkodást kíván. A természetközelibb hiedelemrendszereket sem lehet teljességgel elvetni. Az új vallások megjelenése és megtorpanása éppoly törvényszerű folyamat, mint az új emberi vívmányok, találmányok részleges elterjedése. Jóval szélesebb körben ismert a régi kőeszköz, dárda, nyíl és a kutya is, mint az újabb korong, kerék, a különféle fémeszközök, a háziasított növények és állatok. Az összefüggések sem tagadhatok: az említett új vallások jó félévezrednyi időkülönbséggel, de egymás tőszomszédságában jelentek meg az Óvilág termékeny félholdaknak nevezett térségében, ahol korábban a legtöbb növényt és állatot is háziasították és először alkalmaztak fémeszközöket. India és Kína nem mindig tudott lépést tartani, az elszigetelt indián civilizációk nagy késéssel léptek fel a világtörténelem színpadára, az ott honos vallások is lassabban fejlődtek és szűkebb körben is terjedtek. * * Katona Imre hetvenéves. Kedves munkatársunkat cikke közlésekor szeretettel köszöntjük (A szerk.) 81
