Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 8. szám - Szilágyi Domokos: A Volga Nyugaton
itt a logika? Ahol a huszonöt lej esetében. Eredmény: én két nappal tovább maradhatok Németországban. A vízum Kölnre szól. (Vajon miért?) Ez 1972. szeptember 7-én történt. (Ekkor kezdtem meg a naplóírást.) Este Erikéknél csöndes muri fél kettőig; ott alszom én is, reggel indulás — útirány: Oslo via Marosvásárhely—Kolozsvár—Nagyvárad. Kelés fél kilenckor. Rakodás, rakodás, rakodás. A sok hummitól alig férünk. Sebaj, majd út közben leapad. (Ördögöt apadt, egyre több lett.) Érzékeny búcsú, mert hajh, nem kis dolog biz ez. (Abbiony.) Indulás. A kocsi fedélzetén emelkedett hangulat uralg. Erik dalol (enyhén borzalmas), eszébe jutnak a régi szép idők, mikor boldog légitüzér vala Horthy Miklós zászlaja alatt. Tehát légitüzér- nóták. Utánuk Kudelka. Kudelka urat neje és az asszony szereteje darabokra metélte, majd belévetette a Dunába. Ezt örökítette meg a pesti akasztófahumor imigyen: Kudelkának se keze, se lába, mégis vígan úszik a Dunába. Szó, ami szó, Kudelka jó úszó. Páskándi egyik törzsszövege volt ez. (A másik: A boldogságtól ordítani tudné- ék!) — Erik újabb légitüzér-emlékkel hozakodik elő — erre kellett rágyújtaniuk masírozás közben, ha az utcán föltűnt egy szoknya, akár masamódlány, akár grófkisasszony volt alatta: Margaréta, téged úgy imádlak, Margaréta, mint a libamájat, Margaréta, bájos kis cseléd, meg lehetne rittyenteni mindenféleképp: tótul, rácul, németül, oláhul, secko jedno, elölről vagy hátul, Margaréta, bájos kis cseléd, forogjon a segge, mint a biciklikerék! Igen tanulságos nóta. Utóbb, hogy utunk folyományaként nyakamba sóztak két hamburgi diákot, Kolozsvárott végigkalauzolandó, kínomban — hogy mivel szórakoztassam őket — lefordítottam nekik a Margarétát. Csak a megrittyentés érdekes, műfordítói teljesítményem csúcspontja: was ein Mann mit einer Frau machen kann. Általános műveltségem ily módon jelentékenyen gyarapodott. Hogy valamivel viszonozzam, én is gyarapítottam a társaság ismereteit Rákóczi Ferenc slágerével. Az újvidéki Új Symposionból merítettem, Gion Nándor pesti útirajzából, anno dacumál. Gion hivatalos úton volt Pesten, húsz dollárnyi (!) napidíjjal. Ezt bizony nehéz testi munka lehetett elinni. Egy este a pesti underground költők slágereket szerzenek gitárkísérettel, többek között Rákóczi Ferencről. A külföldi vendég tiszteletére ím, ezen strófa: Rákóczi Ferenc! Ugye, csókos, csókos a szád! Rákóczi Ferenc! A te otthonod Növi Sad! 6
