Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 1. szám - Ryszard Kapuściński: Lapidárium, VIII. rész (esszéregény, fordította: Szenyán Erzsébet)

— L. nem csinál karriert, túl színes az életrajza! Ez azt jelenti, hogy a legjobb életrajz a szürke, színtelen, semmilyen életrajz. Nem létezni — hogy létezzünk. A „Le Monde” (3.20.) a világirodalomról: 1. az életrajz diadala. E műfaj fejlődé­se, nagy és növekvő népszerűsége. Egy egész korszak vagy jelenség egyetlen ember életének történetében jelenik meg; 2. Juan Marse — nagy név Spanyolor­szágban; 3. Új angol tehetségek: William Boyd, Julian Barnes, Graham Swift, Kazno Ishiguro, Rodney Hall; 5. Emanuel Severino — az olasz Heidegger. VI. 27. Ma semmit se tettem, de kellemes beszélgetést folytattam M. S.-szel, és láttam O. B. meleg arcát, így hát nem tartom elvesztegetett napnak a mai napot. Az interjúnak mint írói műfajnak a fejlődése. A sajtó az egész világon tele van interjúkkal. Interjúk az újságokban, folyóiratokban, a rádióban, televízióban. Interjúkötetek lámák sorban napvilágot. Az Egyesült Államokban vannak olyan folyóiratok, melyek csupa interjúból állnak. (The New Perspective, The Intervi­ew): Mi ennek az oka? Az idő, a tempó — a kiválóságok elfoglalt emberek, nincs idejük írni, s az is előfordul, hogy nem tudnak írni. Könnyebb valakit rávenni arra, hogy nyilatkozzék, mint arra, hogy leírja mondandóját. Az emberek szívesen olvasnak interjúkat. Az interjúnak megvan a maga dramaturgiája, sokkal közvet­lenebbnek, nyitottabbnak, természetesebbnek érezzük, mint az írott szöveget, s külön erénye még a rövidített, aforisztikus kifejezési mód is. Walter Kramer életrajzi szótára: „300 utazó” (Lipcse, 1961.) Az utazás mint foglalkozás, hivatás, szenvedély, életmód. Különös természetek, nyugtalan lel­kek. Hogy pusztulnak útközben! A világban szétszórt sírjaik! „Aki tudást gyűjt, fájdalmat gyűjt” (Kohelet). Kierkegaard Hegel ellen, vagyis az objektív történelem fetisizálása ellen. A dán filozófus számára minden ember önmagába zárt történelem. Bergson szerint a dolgok lényegére irányuló megismerés az intuícióval operál. Miroslawa Marody a lengyelek tudatállapotáról. Jellemzőik: 1. a munka devalvá­lódása az állami szektorban, 2. a szociális támogatásra való berendezkedés, 3. kitanult tehetetlenség, 4. az időhorizont beszűkülése, 5. irigykedő egyenlősdiség, 6. középszerűségre törekvés, 7. kollektív önzés. Rój Medvegyev mondja a „Diszident”-ben: nemcsak az irodalom hanyatlik, hanem az olvasói ízlés is. Harmadrendű írók válnak egyre népszerűbbé. D. Blackboum tanulmánya a nácizmusról. A nácizmus — provincionális giccs. A nácizmust és a kispolgárokat egymásnak teremtették. Műveletlen autodidak­ták. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom