Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 3. szám - Csapody Tamás: A szelídek ereje {A Jehova Tanúi Gyülekezet és a katonai szolgálatmegtagadás)
Világraszóló béke — megbízható reménység „Ti vagytok az én tanúim — mondja Jehova — és az én szolgáim, akiket kiválasztottam . . Ésaiás, 43. rész 10. Magyarországon a katonai szolgálatmegtagadók 95%-a a Jehova Tanúi Gyülekezet közösségeiből került ki. A hazánkban az 1910-es évektől kezdve létező ortodox, kálvini gyökerű, a Biblia szószerinti magyarázatára alapozott s a világban kb. 2—2,5 milliós összlétszámú gyülekezet1 — más megközelítésben szekta — az egész országban elterjedt, de leginkább a Nyírségben, a Tiszántúlon, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékben, valamint Budapesten (pl. Rákoskeresztúr, Józsefváros). (Magyarországon kb. harmincezer tagot számlálnak.) Az általuk legfontosabbnak tartott negyvenkét hittételük közül2 egy vonatkozik a néveredetre. („Isten neve: Jehova”), kettő a Bibliával, mint szent könyvvel, tizenegy Jézus Krisztus kilétével, kettő a Föld későbbi — Krisztus második eljövetele utáni — helyzetével foglalkozik. Három hittétel eszkatológikus, nyolc a halállal, újjászületéssel, egy a Sátánnal kapcsolatos. Nyolc szabály vonatkozik a gyülekezeti tag életvitelére, egy a szertartásra és egy a tanúságtételre. Egy-egy hittétel szól a teremtéstörténetről, az Újszövetség létrejöttéről, a „Biblia erkölcsi törvényeinek való engedelmességről” és az egyedül üdvözítő útról. A fegyverfogás és eskütevés tilalmát nem találjuk ezek között, viszont két hittétel első ránézésre ide tartozónak látszik („engedelmeskedni kell a Biblia erkölcsi törvényeinek” és a „minden emberi törvénynek engedelmeskedni kell, amely nincs ellentétben Isten törvényével”). A mögöttük felsorakoztatott „szentírási érvek” — azaz bibliai helyek — átnézése után azonban megállapítható, hogy ezek egyike sem hozható konkrét összefüggésbe a fegyver nem fogással, ezek a keresztény szenvedésről, a tanúságtételért kijáró szenvedés elviseléséről szólnak. Az „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, Istennek, ami az Istené” (Mt. 22. 20-21) hivatkozási hely pedig megtagadói és állami oldalon egyaránt használatos idézetként működött. (Használata tehát az idézett szövegkörnyezetben számos értelmezést tesz lehetővé.) Ha tételesen tehát nem is lelhető fel a katonai szolgálat megtagadásának parancsa a legfőbb hittételek között, a gyakorlat olyannyira egyértelmű volt, hogy a szigorú, hierar- chizált felépítésű szervezetük (amelynek élén a Vének Tanácsa áll), kiközösítette azokat a tagokat, akik nem így cselekedtek. (A gyülekezeti tagot a kiközösítés előtt többször felkeresték és igyekeztek meggyőzni életvitelének helytelen voltáról. Aki katonának állt, az automatikusan, megkeresés nélkül vált kiközösítetté. Ezt később, csak a legközelebbi (tartalékos) behívó parancsra való nemet mondással lehetett jóvátenni. A Jehova Tanúi Gyülekezet tagjai fizikai munkások, szakmunkások, ritkán értelmiségiek. Utóbbiak már mint diplomások „térnek meg”. Ennek oka, hogy a katonai szolgálatmegtagadás miatt eleve kirekesztődtek a felsőoktatási intézményekből, ill. nem tartják fontosnak a továbbtanulást. Nem intellektuális vallás, nincs dogmatikája és nincs hivatásos papsága. Heti háromszor három-négy órás, ötféle együttléti forma alatt, a külföldön (pl. Amerikában, Jugoszláviában) előállított magyar nyelvű könyveiket, folyóiratukat (Őrtorony) tanulmányozzák, a Biblia magyarázatával és teokretikus magyarázattal (a térítés szimatív gyakorlásával) foglalkoznak. A hitterjesztők a hét többi napján, a „munkaterület” pontos felosztása után, igen eltérő színvonalon, rámenősen végzik a térítést. A Biblia, a történelem vagy az aktuális események értelmezése nélkülözi a tudományosság kritériumait, ami által a dolgok leegyszerűsödnek, azonnal világossá és egyértelművé válnak. A tanítás közérthető, integrálni képtelen, valós és valótlan, komplett egész és szelektáltan heterogén együtt, dilettantizmusának mélyén kikristályosodott igazságok is meghúzódnak. A „térítők” gépiesen mondott szóözöne mögött hiteles élet áll, amely szavaiknak igazságtartalmat kölcsönöz. Úgy is élnek, ahogyan azt a Biblia nyomán helyesnek gondolják. Életük minden szféráját alárendelik Jehova ügyének, pl. csak olyan munkát vállalnak el — legyen annak társadalmi presztízse alacsony —, amely mellett jut idő tanulni, téríteni 74
