Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 11. szám - Nikolaj Terlecký: Terra Synthetica elbeszélés (Tóth László fordítása)

világ egyszer tökéletes lehet. Mint 2089-ben: a világ tökéletes, egyetlen egységet alkot és a szervezettség magas fokán van. Az emberek boldogok, és mindenük megvan, amit csak elképzeltek. Mit adhatott volna hát nekik Vu Vangnak, a kínai lánynak a fia? Talán Isten nem tudja, hogy a szabadság anarchiát, széthullást és halált jelent? Éppen ő ne tudná, hogy az élet ott kezdődik, ahol a szabadság véget ér? December huszonnegyedikén az üzletek és az utcák kongtak az ürességtől. Senki nem vásárolt már sem ajándékot, sem fenyőfát, mindenki otthon vagy az irodákban és a gyárakban ült a televízió előtt és várta, hogy mi fog történni. Mindenki tanúja lehetett, hogy Vu Vang mivel töltötte a napját. A televízió megszakítás nélküli közvetítést adott a szülészetről, ahol az orvosok és nővérek idegesen szaladgáltak a vajúdó nő körül. December huszonnegyedikén derült, csillagos éj borult Pekingre és a szülészet fölött világító csillag sem üstökös volt, csupán a Sirius a Nagykutya csillagképből. Tiz óra harmincöt perckor Isten reflektorok fényében és filmfelvevőgépek zümmögése közepette jött világra. De nem fiúgyermek volt, hanem kislány. — Ez lehetetlen — kiáltott fel Soto Takeda. — Amint látható, lehetséges — jelentette ki Annete Dupont és tekintetét diadalittasan hordozta végig a televízió előtt ülő szenátorokon. — Tudtam, hogy ha Istenről van szó, mindenki férfira fog gondolni — jegyezte meg Sara Kogan. Isten tovább már nem érdekelte a televíziót, s a genfi desztilláció igazgatójának karácso­nyi beszédét kezdte sugározni. A szenátorok kikapcsolták készüléküket és egy kerek asztal körül gyülekeztek a tanácsteremben. Az ügy komoly volt, és állást kellett benne foglalniuk. — Lehet Isten nő? — tette föl a kérdést Abu Talib. — Lehet — válaszolta Castillo. — Az absztrakt Isten se nem férfi, se nem nő, s ha megjelenik a földön, lényegtelen, hogy férfi vagy nő képében teszi-e. — Krisztus férfi volt — mondta Soto Takeda. — Ami annyit jelent, hogy Istennek szabad akarata van. — Egy férfi agilis, tud küzdeni, dolgozik, eltartja a családját, és megfelelőbben képvisel­né Istent a földön, mint egy nő. — Egy nő szintén agilis, dolgozik, tud küzdeni és gyerekeket szül. Takedának nem tetszett az egész, jobb szerette volna, ha Isten hímnemű, feltehetően nem másért, mert maga is férfi volt. Schulz megértőbbnek bizonyult a kérdésben, őt valami egészen más foglalkoztatta. — Mi van, ha nem ismerjük el, hogy ő Isten? — kérdezte. — Ha az emberek is így lesznek vele, minden rendben lesz — válaszolta Ivan Markov. — Akkor is kétségbe vonhatjuk, hogy ő Isten, ha az emberek netán el is ismernék! — Kétségbe vonhatjuk, hiszen mi vagyunk a kormány. De nem lesz könnyű. — Na kérem — szólalt meg Castello —, tegyük fel, hogy elismerjük: ő Isten; a teológia felől nézve semmi akadálya nincs annak, hogy Vu Vang Istent hozzon világra. Elvégre Gea is valamennyi görög isten ősanyja. — Gea pogány istennő volt — vetett ellent Soto Takeda. — A pogány istenek talán nem istenek voltak? — kérdezte Ivan Markov. — Ugyan miért ne volna elképzelhető, hogy egy nőnemű Isten jöjjön világra a földön? — Elvben bármit meg lehet magyarázni — így Sara Kogan. — Biológiai értelemben ugyancsak lehetséges, hogy a Földön nőnemű Istent hozzon világra valaki — jelentette ki Castello. — Hiszen a Földünkön is azzal kezdődött az élet, hogy Isten megteremtette az első nemtelen ázalékállatot, amelyik aztán osztódással elkez­dett szaporodni. Nevezzük őt, mondjuk, Adámnak. Adám kétfelé osztódott, aztán minden fél rész tovább feleződött. Az ázalékállat így vált halhatatlanná, és minden, ami belőle lett, szintén. — Úgy gondolja, hogy Isten akár ázalékállat képében is világra jöhetett? — kérdezte Sumitra Ellora. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom