Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 1. szám - Katona Imre: „Aki utoljára megy ki, oltsa el a villanyt...” (Közéleti vicceink 1987-ben)

3. — Miért gyűjtsünk jó előre Márka-kupakokat? — Hogy jövőre (1988-ban) legyen mély tányérunk! — De mit tegyünk a kupakok műanyag betétjeivel? — Jók lesznek lapos tányéroknak. (1987. okt. 21.) 4. — Helyzetünkben miért nem helyes a „kibontakozni” kife­jezés? — Mert kibontakozni csak ölelő karokból lehet, de a kátyú­ból legfeljebb kimászni vagy kikecmeregni. (1987. nov 27.) A válságtünetekkel foglalkozó viccek nagyobb csoportján belül többek között külön viccek foglalkoznak a nyugdíjasok helyzetével is: 5. Ha télen meg nem fagyunk, nyáron éhen nem halunk, igazi „ellenállók” leszünk. (1987. nov. 6.) 6. — Milyen könnyítést kapnak 1988. jan. 1-jétől a nyugdíja­sok? — Ők a piroson (tiloson) is átmehetnek. (1987. nov. 12.) A gazdasági viccek bizonyos csoportjai alig választhatók el a politikai és egyéb kategóriák­tól, ezekre más szempontból alább még visszatérünk. Lássuk most a szorosabb értelemben vett közéleti vicceket, melyek leggyakoribb szereplői a tömegszervezetek és tisztségviselő­ik; kisebb részben pedig a jelvények, jelszavak stb.! E nagyobb csoport — mint említettem —1987 folyamán a gazdasági vonatkozásúak mögé szorult vissza, de még így is bőven lehet belőlük idézni. Néhány példa: (politikai viccek) 1. — Egy lelkiismeretes párttitkár az öngyilkosságnak melyik nemét választja? — Beleveti magát a vezetés és a tömegek közt tátongó szakadékba. (1987. máj. 23.) 2. — Mit tesz (jövőre) egy párttitkár, ha történetesen megéhe­zik? — Bemegy az éléskamrába, és „levág” egy nagy dumát. (1987. nov. 28.) Utóbbi két példánk is arra vall, hogy tartalmi csoportjaink kissé kimódoltak, mesterkéltek, a valóságban nincsenek közöttük éles határok; még egy jellemzően „átmeneti” vicctípus: 3. — Mi lesz a címe az újonnan írt magyar párttörténetnek? — „Az illegalitástól az alig-ellátásig.” (1987. dec. 22.) 4. — Miért épp királynőjük van a méheknek? — Mert ha párttitkáruk lenne, nem lenne mézük. (1987. márc 20.) A kiút keresése elsősorban ilyen köztes, átmeneti típusú viccekben fogalmazódik meg; a javasolt „megoldások” a maguk képtelenségében is jellemzők és szerfelett elgondolkodta­tok: 1. (Háttér: az Országgyűlés vitája) — Végre megtalálták a kiutat! — Merre? — Hegyeshalom felé. (1987. szept. 22.) 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom