Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1. szám - Katona Imre: „Aki utoljára megy ki, oltsa el a villanyt...” (Közéleti vicceink 1987-ben)
2. (Háttér: felvetődött a világútlevél lehetősége) — Milyen utasítás lesz a világútlevélhez kapott mellékleten? — Aki utoljára megy ki, oltsa el a villanyt! (1987. nov. 3.) A gazdasági nehézségek annyira foglalkoztatják a magyar közvéleményt, hogy a román vonatkozású 18 viccnek éppen a fele szól a szegénységről; közülük néhány talán kevésbé bántó példa: 1. Üres kosárral a karján ballag Kolozsvárt egy idős férfi; hirtelen homlokára üt: — Nem tudom, piacra megyek, vagy onnan jövök? (1987. jan. 5.) 2. Két öreg góbé utazik vaksötét vonaton, az állomás nevét próbálják kibetűzni. Egyikük megszólal. — Te, Áron! Ha még kenyerünk is lenne, azt hinném, háború van. (1987. márc 13.) 3. — Mivel világítottak Romániában a mécs (gyertya, petróleum) előtt? — Villannyal. (1987. márc. 20. és dec. 22.) 4. — Hogyan fűtötték télen a kórházakat? — Kitakarták a lázas betegeket. (1987. márc. 13.) A viccekre is jellemző sarkítás eredményeképpen születtek a nyugati (valóságos vagy vélt) gazdasági fölényt (túl)hangsúlyozó típusok, mint az alábbi példánk is; célzás Grósz Károly NSZK-beli látogatására: — Meddig építjük még a szocializmust? — Ameddig nyugat kölcsönt ad. (1987. nov. 14.) Az 1987. év viccei azonnal célba veszik a meghirdetett programokat, jövőképük nem éppen rózsás, legyen szó akár az iparfejlesztésről, az adózásról vagy életszínvonalunk alakulásáról. Néhány szelídebb példa: 1. — Mely iparágak (vagy: mely vállalatok) kapnak továbbra is állami támogatást? — A gumi- és a faipar (vagy a Taurus és az Érdért), hogy elegendő gumi- és koldusbot legyen. (1987. okt. 1. és 31.) 2. — Kik nem fognak továbbra sem adót fizetni? — Focisták, orvosok, ringyók, ingyenélők, nincstelenek, tanárok, ill. a talpnyalók, naplopók, mtrikusok, rendőrök, orgazdák és/eketézők. (FORINT—TNIROF kezdőbetűiből képzett szójáték.) (1987. szept. 30. és dec 22.) 3. — Először mit emelnek jövőre (1988-ban)? — A béka fenekét, hogy aláférjünk. (1987. dec. 11.) A viccelődök figyelme kiterjed a nemzetközi párhuzamokra is, alábbi példánkat egységes és két külön szójátékként is elmondták: — Mi a szovjet glasznoszty magyar megfelelője? — Grósz-noszty. — És a szovjet peresztrojkáé? — Berecz-trojka. (1987. nov. 7., 12. és dec 15.) A viccek továbbra is népszerű-népszerűtlen szereplői a rendőrök (9 esetben szóltak róluk), elsősorban a gépkocsi-tulajdonosok vezetik így le dühüket és fogalmazzák meg fölénytudatukat, miközben sejtelmük sincs róla, hogy e képtelen történetek nagyobb része 63
