Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 6. szám - Petri Csathó Ferenc: Üdvözlégy (vers)
Petri Csathó Ferenc • • Udvözlégy S. M. utolszor mondja ki nevem a szó akár a kő (elejtik) hull alá a tükörben egy idegen ott áll kalapom eresze alatt nem indul el mert esik az eső volt valaha valaha volt ahogy a napsütés a tócsát •.elfelejt ahogy a sírgödörbe visszazuhanó rögök a fény káprázatát :majd elfelejted hiányod nem hiány hiányod végtelen is meg végleges akár egy fölösleges tárgyat (elmész és) senki sem keres bolyongasz árnyavesztett tetszhalott vagy már szakadás cérna tű elvesztett gomb Isten kezében utolsó orvosod leejti két kezét a téged őrző gép szeme (nincs mit tükröznie) :üres már nem vagy itt vagy már mi vagy :Isten fia mit elmondtál az utolsó ima a többé el nem mozduló időbe fagyva: ÜDVÖZLÉGY, SÁNDOR MÁRIA 25
/
