Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 5. szám - „Úgy látszik, több fából ragasztottak össze” Herceg János íróval beszélget Kovács J. Béla
— Zomborban több nemzetiség és több nyelv élt együtt, több kultúra élt együtt, hatott egymásra, több nemzetiség kulturális tradíciója élt együtt. Sorolhatnánk Gozsdu Elektől, Papp Dánieltől, Herczeg Ferenctől, Margalits Edétől Veljko Petrovicig a Zomborhoz kötődő vagy az ott élő nagyságokat. Mit jelentettek ezek az Ön számára? — Zombor és a vidék? Herczeg Ferencet említetted, még Papp Dániel is eszedbe jutott vagy Gozsdu Elek, akik itt éltek. Papp Dánielről nem lehet megállapítani, hogy magyar volt-e, vagy szerb, mint Szenteleky. A szerb kolostorokban játszódó novellái arra engednek következtetni, hogy pravoszláv vallású volt. A zombori gimnáziumban, ahol érettségizett, már Papp Dánielként tartották nyilván, viszont szülőhelyén, Moravicán nyoma sincs az anyakönyvben, hogy ott született volna. Elmentem Pacsérra, Topolyára: talán ott jegyezték be, talán bevitték, ott keresztelték meg. Sehol nyoma nem volt. Vujicsics Sztojánnak lehet igaza, aki arra gyanakodott, hogy pravoszláv vallású volt, és valamelyik környékbeli pravoszláv templomban kellene utánanézni a születési bejegyzésnek. Szóval Herczeg Ferenc és Papp Dániel első regényei itt játszódnak nálunk. Gozsdu Elek, aki két ízben öt-öt évig élt Zomborban, akkor már nem írt. A Bánátban, a Bánságban, amelyik azért nagyban különbözik a Bácskától, játszódnak le a történetei, s azt hiszem, erősen érezhető a táj közötti különbség, mint Szenteleky állapította meg, hogy sötétebb az égbolt, feketébb a földje a Bánságnak, mint a Bácskáé. Már a románok is bele-beleszól- nak az ottani világ alakulásába. Zombor és a Bácska? Zombor különösen, mint Bács-Bodrog vármegye székhelye oldottabb volt és kevésbé komor. Nagyon érdekes — felfedeztem —, hogy az egyik zombori hetilapnak 1911-ben Korda Sándor volt a gyakorló újságírója, és egy verbászi német fiú, Moher Károly írta a novelláit a vasárnapi számokba. A dilettantizmust nem lehetett kiküszöbölni, végül is az kerekedett felül, akik itt voltak, elmenekültek. Moher Károly ugyanígy. A fiatal Korda Sándort elvitte a film. Nem maradtak itt. Móra István, Móra Ferenc bátyja, aki egy Zenta környéki tanyai iskolának volt a tanitója, itt kezdte el az írást, illetve itt is fejezte be. Innen került el, akkor már — azt hiszem — nem jelent meg semmi nevezetesebb írás tőle. — A Változó világban c. szociografikus krónikájáról, szépirodalmi ihletésű társadalomrajzáról Gerold László, mint a jugoszláviai magyar szociográfiai irodalom egyik legjelentősebb darabjáról írt. Majd három évtized múlva, 1977-ben ismét szociográfia-gyűjteménnyel jelentkezett, az „Embersors”-sál. Hogyan jöttek létre ezek a müvek? — Egyrészt úgy, hogy újságírói múltam volt, ami azt jelenti, hogy közvetlen kapcsolatban álltam a vidék eseményeivel, s eseményeinek a pertaktálásával. Amikor 1949-ben azt hallottam, hogy bennünket Konjovié barátommal együtt megtárgyaltak a helyi pártvezetőség valamelyik ülésén, hogy mit csinálunk mi, akkor színt kellett vallani. A Tájékoztató Iroda határozata után egy belső harc ment végbe, mindenkiről majdnem látleletet kellett kapni, hogy tulajdonképpen mit is akar, és hová tartozik, mert voltak a Tájékoztató Irodának is hívei. Pont a magyar pártvezetésben a legjelentősebb emberek, Hock és Kék, valamint a Petőfi Brigád parancsnoka, Varga István spanyol harcos elmentek, elvitte őket az ár, a Tájékoztató Iroda határozata. Amikor hallottam, bennünket is tárgyaltak, hogy mit csinálunk mi — annak ellenére, hogy Konjovié és én is az első naptól kezdve politikailag angazsálva voltunk, mondtam Konjoviénak: „Gyerünk ki a Fernbach-birtokra, Zombor határába. Te majd rajzolgatsz, festegetsz, én pedig jegyezgetem, amit ott beszélnek.” Mert óriási változás volt: az uraság elment, ottmaradt a föld, állami birtok lett, és az új rendszer ellátási törvényei elsőrendű ellátást biztosítottak a mezőgazdasági munkásoknak is. Arról nem is szólva, hogy a fizetésük és emberi habitusuk mennyire változott az új viszonyok között. Jellemző, hogy a birtok, a sokszázholdas földbirtok új vezetője, igazgatója Fürjes András lett, aki mint pusztai gyerek ott született a pusztán. Apja cseléd volt, ő is az volt, a testvére parádés kocsis. O a birtok igazgatója lett. Óriási dolog, egy földrengés hozhat ilyen változást. így aztán hónapokig kijártunk. Én jegyezgettem, Milán festegetett, kiállítást hozott 41
