Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 10. szám - Lipcsey Ildikó: Kolozsvár évszázadai
képviselői. Apor Péter, Jósika Miklós, Szász Károly a katolikus convictust látogatták (1579); Kriza János, Jakab Elek, Bölöni Farkas Sándor az unitárius kollégiumot (1557). E neves tanintézeteket a Kincses Kolozsvárban egy-egy volt tanítvány mutatja be. A dualizmus korának iskolapolitikája a magyarosítást szolgálta; a királyi Romániáét a románosítás. Az anyanyelvű oktatás 1918 előtt és 1918 után az egyházi iskolákban folyt — kevés kivételtől eltekintve. A hatalomváltozás után sorra szűntek meg a magyar iskolák. Összesen 12 középiskola, polgári és tanítóképző szűnt meg: az állami felső leányiskola (1880)*, az állami felső kereskedelmi (1839), az állami fiú, állami leány, római katolikus fiú, római katolikus leány, a református fiú, evangélikus közép, a fiú tanítóképző (1871), az állami tanítónőképző (1870), a római katolikus tanítónőképző (1919), a polgári képző (1919). A város magyar iskolái az 1927/28-as tanévben: óvoda: 5, elemi: 11, középiskola: 4, (róm. kát. fiú, róm. kát. leány — ebben kereskedelmi tagozat is —, református fiú főgimnázium, unitárius fiú főgimnázium, magyar tagozat a román kereskedelmiben. (Román iskolák ugyanebben az évben: óvoda: 7, elemi: 15, középiskola: 8 (2 fiú gimnázium, 2 leánygimnázium, 2 tanítóképző, fiú, leány kereskedelmi, ipari iskola) és 3 tanonciskola. Sajnálatos, hogy a második bécsi döntés után a magyar kultúrpolitikusok az iskolák elosztásánál ismét nem a nemzetiségi arányszámot vették figyelembe. A „mindent vissza” alapon a 33 népiskolából csak egy volt román, és egy középiskolában működött román tagozat. Nem mentség, hogy Dél-Erdélyben a magyar iskolákkal ugyanez volt a helyzet. Egyetlen pozitívum, a Zsidó Gimnázium létrehozása volt, és az, hogy Észak-Erdélyben minden iskolában kötelezővé tették a román nyelvet. 1945 után ismét nagyot változott a helyzet. 1944-ben 11 magyar középiskola volt Kolozsváron, az 1948/49-es tanévben 6 (az 1-es fiú, a 2-es fiú, a leánygimnázium, a fiú pedagógiai, az ipari közép- és a szakiskola). Az iskolák száma fokozatosan csökkent az 50-es években, majd 1968-tól ismét növekedett. így 1973-ban 9 középiskola illetve tagozatos osztály működött itt, 1974-ben 7. 1979-ben a megye 39 líceumából Kolozsváron 21 kilencedikes, és 10 tizenegyedikes osztályban indult magyar tagozat. (L. Iskolai és szakmai tájékoztató, 1979.) Az 1987188-as tanévben még kevesebb. Ebben az évben szűnt meg a Magyar Tankönyvkiadó is. Ami a felsőfokú oktatást illeti, Báthory István 1581. május 12-én emelte egyetemi rangra a jezsuiták kollégiumát. A teológiai, filozófiai, jogi karokon szerzett bakalaureátusi, magis- teri, doktori címek Európában is érvényesek voltak. 1585-ben a főiskolának 130 növendéke volt. 1721-ben Báthory—Apor szeminárium néven nyitotta meg újból kapuit az iskola. 1776-tól ismét itt tanulhattak Erdély három nemzetének a jogi, bölcsészeti, természettudományi és orvosi tudományok iránt érdeklődő fiai. 1795-ben például a tanulók 32,3%-a román volt — olvassuk az 1957-es monográfiában. Itt nyert felsőfokú képesítést Gheorge Sincai, Petru Maior, Gheorghe Lazár, Ion Molnár Piuáriu, Gheorghe Baritiu, Vasile Moga, George Cosbuc, Avram láncú, Ion Mácelaru — az Erdélyi Iskola, a felvilágosodás, a 48-as nemzedék képviselői — Grigore Moldovan, aki A piaristák melegében címmel szeretettel emlékezett az ott töltött évekre. (Kincses Kolozsvár 2. köt. 26—32.) Az Erdélyi Iskola képviselőinek munkássága egyetemes érvényű a románok számára. Érdeklődésüket a római kor és a román nyelv és nép eredete iránt a szász és a magyar humanista szerzők keltették fel. Az erdélyi románok emancipációs törekvésének szülötte a dákorómai kontinuitás elmélete, amellyel később „megideologizálták” Nagyrománia létrehozásának gondolatát. Ezen túl a román—magyar tudományos együttműködés szép példája Sincai: Hronica Románilor című műve, melynek megírásában Benkő József és Cornides Dániel nyújtott segítséget, Samuil Micu, akinek Pápai Páriz volt a példaképe, Virág Benedekkel közösen írta a Budai Lexikont. Az 1872-ben Ferenc József Tudományegyetem néven újraalakult egyetem színvonala az európai egyetemekével vetekedett. Márki Sándor, Entz Géza, Szádeczky Kardos Lajos és * zárójelben az alapítás éve 32
