Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 6. szám - Csák Gyula: A báró (regényrészlet)

emelte fel tiltón roppant tenyerét —, de számos jel szerint ő az esélyes a győzelemre, s ebben az esetben rá vár a feladat, hogy Eisenhower mintájára ápolja kapcsolatait Európával.. . Node Önnek mindenféle más kapcsolatai is voltak és vannak, s felteszem, hogy bejáratos lesz a Fehér Házba akkor is, ha történetesen nem Nixon úr lakik benne. — Most ért a báró a fejbólintás végére, és határozott érzése volt, hogy a tábornokban oldódni kezd az iménti feszültség. — Jól tudom természetesen, hogy az Ön kapcsolatai főképpen a pénzvilágon belül szerveződnek, amiben látja, én egyáltalán nem vagyok otthonos. Meg kell mondanom Önnek, hogy a pénzről mindig annak a francia parasztnak a meghatározása jut eszembe, aki szerint a pénz olyan, mint az élet: akkor kezdünk töprengeni róla, amikor fogytán van. — A következőket már szinte derűsen mondta: — Ha jól emlékszem, tőle hallottam azt is, hogy a gyermeket és a bankügyleteket egyaránt a kéjvágy hozza létre. Nem így gondolja?

A tábornok felszabadultságával ellentétben — a bárót most kezdte igazán prés alá szorítani egy heves, belső izgalom; derengeni látta a lényeget, ami de Gaulle színjátéka mélyén lapult. Mindinkább kétségtelennek tűnt ugyanis, hogy tudatosan mesterkélt volt, amit a tábornok produkált. De miért? És mennyi volt a színészkedésben az őszinteség? S az hol volt?

A szellemi erőfeszítéstől apró izzadsággyöngyök jelentek meg halántékán, mivel azonban a tábornok láthatóan választ várt egy jókedvűen fogalmazott, ámbár kínosan gyermeteg kérdésre — nem eredhetett a távolról felvillanni látszó, olyannyira keresett gondolat nyomába, hanem udvariasan átvéve a tábornok szószátyár modorát, jóindulatú megértést mutatva ugyan, de azért vitatta a francia paraszt igazát és felszínes fejtegetésbe kezdett a pénz, valamint a bankügyletek valódi természetéről, mondván, hogy a bankügyletekben kétségkívül szerepe van a nyereségvágynak, ugyanakkor kockázatokkal jár, végeredményben pedig a közjót szolgálja.

— A bankügyletek alapja mindenekelőtt a vállalható kockázat — magyarázta. — Nem azt kell firtatni, mire adjuk a pénzt, hanem csak azt: miből kapjuk vissza.

— Merő tautológia — vágta rá a tábornok harsányan. Egyik hosszú lábát átdobta a szék könyöklőjén és hátradőlt. — Ha tudni akarja azt, hogy miből, azt is tudnia kell, hogy: mire? Nagy méretekben gondolkozva ilyen módon befolyásolni lehet akár egy egész ország ökonómiáját. Sőt: egy világrészét! Szerintem ezért utasították el a kommunisták a Mar- shall-tervet. — Kortyintott az asztalon lévő italból, majd visszahanyatlott előbbi pózába.

— És a maguk szempontjából igazuk volt.

— A történelem nem igazolta őket — vette a bátorságot a báró, hogy ellentmond jón.

— Ezt ma (nár ők is látják. Tornyosuló gazdasági gondjaik miatt elkerülhetetlen, hogy nyugati kölcsönökért folyamodjanak. S megítélésem szerint ebben inkább a bátorítás részünkről a helyes magatartás és nem az aggályoskodás. A dolog érett voltát bizonyítja, hogy a szovjet bevonulás előtt a megvalósulás küszöbén állt például egy nyugatnémet hitelfelvételi Csehszlovákiában.

— Küszöbön állt! — kapta el a szót a tábornok, aztán gonoszkodó gúnnyal folytatta:

— A küszöböt a németek most már nem léphetik át! Örüljenek, ha nem az ő küszöbüket lépik át a szovjetek! — Mint aki elszólta magát, gyorsan elhallgatott, s lopva a bárót méregette, ázt latolgatva: mennyire lehet hozzá bizalmas? Végül hiúsága döntött; szinte szótagolva mondta: — Máskülönben nem kell félniük, nem lépik át. .. Erről engem az invázió előestéjén tájékoztattak Moszkvából. — Felállt és valamilyen okból ingerültté lett, s mutatóujját és a hangját is felemelte. — Nem győzöm elégszer magyarázni, hogy a szovjetek . . I. legalábbis Nyugat—Európában . . . soha nem lépik át azt a határt, amiről maguk is jcjl tudják, hogy nem léphetik át. . . Csak a sajátjukat védik — emelte ki a sajátjukat szót —, ebben viszont valami példátlant művelnek. Nem volt a világon olyan nagyhatalom, amely kizárólag saját szövetségesei ellen mozgósította volna hadseregét. A szovjetek most ezt teszik. Gondoljon Berlinre, Budapestre és most Prágára. Nyitott kérdés ebben a pillanatban, hogy nem indítanak-e csapatokat Kína ellen?

38