Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 4. szám - Major-Zala Lajos: Három szonett
Major-Zala Lajos Három szonett* IV. Amenofisz, az Egyistent megálmodó és megteremtő Ehnaton, a Felvilágosodástól Fénylő Istenfáraó udvari Írnoka diktálta a szélbe, papirusz hiányában és Su akaratából, ezt az ötven agyagtáblát kitevő korjelentést. Az utókor és Ptah isten bocsánatát kéri — ha egyáltalán lesz még utókor —, hogy agya erejéből már csak könyörgésekre futotta Géb Kék-Csillagán. A Nukleáris Vihar előtt. Nut szemei elsöté- tedésekor, amikor Izisz, a Minden Sorsok fölött álló Égi Királynő is elfordul tőlünk tehetetlenségében. Hogy kiapadjanak a Jóságos Gepárd könnyei is és velük a Folyó. A Szehmettöl megrontott írott Szó agóniájában. A doktor cimes új analfabetizmus előretörésekor. Az elembertelenedésben. Az elbutuláskor. Amikor Ozirisz fénylő tekintete előtt Thot számolja napjainkat és méri azok ürességét Anubisz. Héliosz napküllői céltalan forgásában. Ha megszűnik az Idő Apollón elsötétedő arcában, s vele tűnnek el, Hadész Volt-Birodalmába, a méltatlan halállal haló halhatatlan istenek, s azok leszármazottja és teremtő atyja: az Ember. Az előttük és velük létező kései utód. Hogy a Zeusz agyából kipattanó Gondolat Pállasz Athéné utolsó tettében megsemmisítse magát, és uralkodjék Krisztus keresztje összedőlt romjain a Bomba-Isten. Megmásíthatatlanul. Vagy talán éppen a hitetlenségben érik a hit, és reménytelenkednünk kell ahhoz, hogy újra remélhessünk? XLII. Istenek arca együtt arcodban Ptah te vagy teremtésben az Alkotás nejed a Bosszú a Visszatérő Más az oroszlánfejű Ketrec-Haladás Szehmet Ápisz bika háborús anyja virgonc fiad ne vesztésbe szórja gyönyörű farkából erejét a porba legyen nyomorunk edző partnerja ondókehelybe Riám szentélyében a vesző bibébe virágport hints el ne játssz őrizetlen géneinkkel melyeket idők éberré emeltek ömlő örömünknek AIDS gátat ne tégy óvja szerelmünk az Újragálytól Bész * Részlet egy hosszabb ciklusból. 36
