Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 4. szám - Major-Zala Lajos: Három szonett
XLIII. Krokodilfejű Testvér Tettforrás miért nem maradtál vizek belsejében hogy a Lét titka örök titok legyen Életbarát Szobek te Első Csírás felszínre hoztad mi felszínes marad az ember titkát méhébe zárva ha fájón zúg a kíváncsi dobhártya a mélyben lázadóan rohan a Magas mert mélyben a magas felszínné roppan Orpheusz lantján Hirosima eljő Su vállán a lényünk tesped laposan törékeny létünkön lelkünk ejtőernyő sűrített időben zuhanunk magunkig kiindulástól kiindulásig XLIV. A hasadó ragyogásban Homály Hold mögött hévül Danaiszok bilincse Nut léikéin csillan Iziszjcönny érte Rétől távol szívünkön bont Önragály Aton az Egyedül felkelő Nap csillagcseppjeiben kel minden lény isteneket összetartó Önerény mozgásban sodrást a Folyó tőle kap gyűrűje körénk megtartóan egyre nő sugáréletben életsugár: Mag elpusztíthatatlan Sziszüphosz-Erő Ő fénylik innen: túl Istenharag a Világ nem hitvány az Atom nem rossz az Ember kegyetlen buta és gonosz
