Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 4. szám - Pákolitz István: Végletek, Lapozgató, Porkoláb (versek)
Pák olitz István Végletek A fennen szárnyaló költész-csevely Krónikus végletek okán perel Aszú bor voltam s keserű kehely Altató ének és Mene Tekel A mennyet is a poklot is tudom Sodródtam flaszteren dűlőúton Aszkéta szent és bővérű kujon Nemes szőlő és csenevész súlyom Született-árja teuton lovag Vérszomjas lázam percre sem lohad S a buchenwaldi Éneklő Fogat Jedem das Seine-gúnyja fojtogat Küldettem búra és levék derű Kivagyi párduc csiszi-csosz tetű Kiszikkadt méhű s termékeny ölű Kékvér lotyó és bugris parvenü Botolgó rigmus szárnyas költemény Hivalgó Krőzus és Lázár-szegény A nyakig-sárban téveteg remény S vérverejték a Boldogság hegyén Vad kocsma-lárma zsolozsmás mise Ugyanannak visszája és színe Igen s a Nem örök sine-fine Egyszerre valaki és senki se Lapozgató Teljes szívemből és minden erőmből útáltam a rám kényszerített bugyiszín kezeslábast Hosszúszárú fekete flórharisnya járult hozzá és bolyhosmeleg meggypiros téliüng Fölcimbáltam kályhacső-nadrágomat
