Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 4. szám - Hatvani Dániel: Húsvét is jön, Ezüstveretű (versek)
Hatvani Dániel Húsvét is jön Fedetlen föld, nyílt árok, nyílt seb, mennyei kardsuhintás; tavaszi érszűkületben virágok vérrögei. Cifrálkodik a szemérmetlen idő pocsolya-tükörben. Megvált a bárány-évad; gyásztalan vagyok immár. Lehetnék fölkent mártír. Nehezebb feltámadni. Felhők kötése vérzik; gyógyulás ne késlekedj! Ezüstveretű Félhangos motyogással, ahogy a bokrok elülnek a tanyasi estében, úgy bújnak bennem egymáshoz az emlékek. Mi voltam, mi lehetnék? Énekszó kering egy földöntúli réten, gizgazokat szédülten elnyelő gyémántportölcsér. Szívemig ér lassan az éjfél, hajszálgyökérből szövi álmom . . . Bogárzik a föld háta mindörökké virradatot már soha meg nem érő ezüstveretű hajnalhasadásban.
/
