Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 2. szám - Kamarás István: Emberképtár
teremtmény 103 a természet átalakítója 97 két lábon járás 94 közösség 91 kétnemű 90 szeretet 89 állatból fejlődés 85 alkotás 78 önmegsemmisítés 76 tudás 75 rossz 74 akarat 73 Isten teremtménye 69 szabadság 62 idegrendszer, agy 60 tervezés, célkitűzés 56 jó és rossz vegyüléke 54 személyiség 53 ösztön 51 lélek 50 szaporodás 50 szellemiség 45 képességek 45 gyűlölködés 44 csodálatosság 43 kéz, ujjak 43 szerszámhasználat 42 fejlődése nem fejeződött be 41 tevékenység 41 öntudat 41 önállóság 39 család 38 a bőr színe 38 mindenhatóság 34 kultúra 34 civilizáció 34 fiziológiailag is fejlett lény 33 önzetlenség-önzés 32 végesség 32 a természet elpusztítója 31 tanulás 30 eset Az, hogy a homo sapiens meghatározásaiban a gondolkodó lény szerepel leggyakrabban, igazából senkit sem lephet meg, az azonban igen, hogy az értelmi lény háromszorta gyakrabban fordul elő, mint az érzelmi lény. Az élet egészen más című tévéműsor-sorozatban2 beszélgető tudósok (Ágh Attila, Buda Béla, Fehér Márta és Nyíri Tamás) véleményét igazolja, akik akut érzelemhiányt diagnosztizáltak. Feltűnő, hogy a szeretni képes lény nem sokkal gyakrabban fordul elő, mint az önmagát megsemmisíteni képes. Feltűnően ritkán bukkan elő ezekben az ember-meghatározásokban a szabadság, a végesség, az erkölcsiség és a szépség. A gondolkodáson kívül még a meghatározások 29 százalékában szerepelt olyan motívum, amely az értelem dimenziót képviseli. Ez volt az a dimenzió, amely leggyakrabban szerepelt azokban a meghatározásokban, amik nem reprezentatív, de eléggé sokféle társadalmi réteget képviselő mint át képeztek. A társadalom és a lét, a biológia, a lélektan, a 61
