Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 2. szám - Deme Tamás: Manipuláció, kontra nevelés (Archaikus emberkép-torzó a XX. század végéről)
vállalásukat holmi csip-csup üggyé, azzal a (manipulativ) szöveggel, miszerint: „nem szabad igazuk mellett kiállnunk, mert akkor biztos még nehezebb lesz, szegényeknek. . — Az igazság forditott. 4. Manipulálható pedagógia? Végigtekintve pedagógiai történelmünk közelmúltján, elszomorítóan sok példát látunk a manipulációk következetes végigvitelére. A legmegrázóbb a példákban az a pont, ahol már szinte eldönthetetlen, vajon a manipuláció terméke a megfélemlítettség, avagy a megfélemlitettség (mint elért cél) miatt volt lehetséges az iskolarendszer és a pedagógusok manipulálása. Tény, hogy a valóban pozitív fordulatot ígérő 45 utáni reformjaink az iskolaügy terén — sűrűn merültek bele a manipulált megdolgozás” mocsarába. Andor Mihály 1981-ben közölt „Dolgozat. .”-ának „csiki-csuki” játéka szemléletesen mutatja az 1948—49-beli, majd az 1951-beli gerinchajtogatást: — „A politika e közvetett módszerének hármas haszna volt. Egyrészt javultak a mennyiségi mutatók: kevesebb lett a bukás és a lemorzsolódás, jobb lett az átlagosztályzat. Másrészt a politikusok növelték népszerűségüket, amikor a szegény megbuktatott nebulók védelmében felléptek minden diák... mumusa, a „szőrösszívű pedagógus” ellen. Harmadsorban olyan helyzetet teremtettek, amelynek későbbi kínos következményeiért a pedagógusokat lehet felelőssé tenni. A politikai vezetés ugyanis nem azt mondta a pedagógusoknak, hogy a tudás színvonalát csökkentsék, hanem a bukások számát. Ez a bármikorra időzíthető bomba épp oly jól jöhetett még a pedagógusok sakkban tartására, mint amilyen jól jött az, hogy embereket szakértelmüktől távol eső területekre irányítottak, mégpedig vezető posztra..— Mint Andor éles szemmel észreveszi, keményen megtervezett, ugyanakkor egymással véletlenül sem koherens bírálatsorozatok úgy voltak képesek manipulálni a célzott „tárgyat”, a pedagógustársadalmat, hogy először lelkiekben, szellemiekben, majd létében, tevékenységében tudták meghasadttá, megfélemlítetté tenni a minden oldali támadásnak kitett tanárokat. Az egyik manipulált lépés a színvonalcsökkentést kényszeríti ki, a következő pedig ugyanezért marasztalja el — azokat, akikkel elvégeztették. Andor ezt így írja le: — „Ha az ökölvívás szótárából kölcsönözzük a kifejezést, akkor azt mondhatjuk, hogy a szabotőrök elleni harcnak nevezett színvonalcsökkenés megrendítő erejű ütés volt. Egy újabb, váratlan oldalról érkező ütés aztán könnyen padlóra küldte a már szédelgő pedagógustársadalmat: 1951-ben az MDP II. kongresszusán Révai József kirohanást intézett a tanítás alacsony színvonala ellen... A középiskolában túl kevés tantárgyi ismeretet tanítanak, és túl sok.. .az általános politikai frázis. — Nem nehéz kitalálni, mit érezhetett az a pedagógus, akit egy évvel ezelőtt az ellenség ügynökének is — kiáltottak ki, mert volt valami elképzelése az oktatás színvonaláról, a megtanulandó anyag mennyiségéről, most pedig fejére olvassák, hogy túl kevés tantárgyi ismeretet tanit. Egy biztos, a pedagógustársadalom ettől a perctől kezdve nem tért magához, soha nem nyerte vissza önbecsülését, tartását és bátorságát.” (Andor M. — In: Mozgó világ 81/5.) Az elmúlt évtizedekben persze nem ez volt az egyetlen látványos „padlóra küldés”. Egymást követték a különböző tantervek, „módszerek”, időkeretek és ál-reformok. Emlékezetes marad a technikumok elsorvasztása, az 5 + 1-es (gyakorlati foglalkozás plusz egy napjának) bevezetése, majd az ezt szinte titokban, említés nélkül megszüntető rendelkezés. Ami a szinte észrevehetetlen, csöndben történő alakítgatást illeti, ezt minden manipulációs akció ismérveként könyvelhetjük el. A Hazafias Népfront Társadalompolitikai Tanácsa számára készült „Fordulat és reform — 1986” cimű jelentésben a következőket olvashatjuk erről: „... — A reform nyilvános társadalmi mozgalom. Nem lehet úgy társadalmi változásokat tartósan kiépíteni, ha azok, akiknek változtatniuk kell, nem ismerik a változások jelentőségét és értelmét. A társadalom nyilvánossága elé kell vinnünk nehéz 55
