Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 7. szám - Bosnyák Sándor: A nyolcadik nap küszöbén: beszélgetés Oláh Andor orvossal
nyekkel gyógyító klinika, a Szovjetunióban homeopota klinika működik, Romániában intenzíven kutatják, publikálják és használják fel a népi gyógymódokat. Magyarországon a gyakorló orvosok és kutató orvosok túlnyomó része még mindig kuruzslásnak és babonának tartja a népgyógyászatot, a természetes gyógymódokat, kutatásuk és alkalmazásuk útjába akadályokat gördítenek. A parasztorvosok között találkozol-e olyanokkal, akik magas szinten ismerik és alkalmazzák ezt az ősi tudást, akitől valóban tanulni lehetett? Bármelyik gyógyító emberrel, kenőasszonnyal vagy füvesasszonnyal beszéltem, a józan észnek, a megfigyelőképességnek, a bölcsességnek olyan megnyilvánulásformáival találkoztam, ami feltétlenül értéket jelent. Éppen ezért például egy orosházi kenőasszonyról szóló monográfiám mottójául Kung fu-cse kijelentést választottam: „Drágakövet hord darócruhában”. De kiemelkedő egyéniségekkel is találkoztam. Ilyen volt pl. Mészáros Ferenc, a pitvarosi gyógyító ember. Világot járt emberként több nyelven beszélt, nemcsak a hazai és külföldi hagyományos gyógymódokat ismerte, hanem orvosi könyveket is olvasott, a gyógyfüvekhez magas fokon értett. Kiváló eredményeket ért el. Nemcsak gyógyfüvekkel gyógyitott, „kiropraktiká”-t, gerinc-helyretevő fogásokat, manipulációkat is alkalmazott. Ma már nemzetköziig is elismert, orvosok által is alkalmazott gyógymód ez. Betegeinek gyógyulását levelek ezrei bizonyították. Amikor kuruzslásért perbe fogták, sok betege jelent meg védő tanúként. Beszélj részletesen erről a perről! Makón folytatták le. „Boszorkányper”-nek nevezném, ha nem végződött volna felmentésnek számító minimális pénzbüntetéssel, rokonszenv-megnyilvánulással. A nagy érdeklődés miatt a nagy tárgyalótermet kellett kinyittatni. A védő a gyógyult betegek több száz levelét nyújthatta be. Többen írták, hogy kórházi osztályon, klinikán is kezelték eredménytelenül, de „Feri bácsi” meggyógyította őket. Szakértői véleményben ismertettem Mészáros Ferenc hozzáértését, gyógyító módszereinek, elgondolásainak értékét. Hangsúlyoztam intelligenciája, tudása, intuíciója, gyakorlati érzéke fejlett voltát. A tárgyalás után hosszú, tisztelgő tömeg kísért minket, Feri bácsit, a védőügyvédet és engem az állomásra. Szegedről érkezett orvostanhallgatók a tárgyalás szünetében csodálkozva jelentették ki nekem beszélgetés során: nem hitték volna, hogy ilyen, diploma nélküli értékes gyógyító ember is létezik. A parasztorvosok, szinte kivétel nélkül rendelkeznek olyan pszichikai adottságokkal, amivel a tanult orvosok közül csak kevesen. A paraszti közösségben csak azokból lesz gyógyító ember, akiben megvan ez a hajlam. A diplomás orvosoknál — az egész egyetemi képzés erre irányul — az intellektus, a szakértelem a döntő, viszont a gyógyítás nemcsak tudomány, hanem művészet is, ars medici. Éppen ezért a legjobb „szakember” is csődöt mondhat az orvosi gyakorlat területén. A „parasztorvosok”-nál a hozzáértésen kivül döntőek az emberi kvalitások, az emberekkel való társuláskészség, az, hogy mennyire tud betegével együttérezni, kapcsolatot teremteni. Működés közben is megfigyelhettem Feri bácsit: nagy gyakorlati lélektani tudással, érzékkel rendelkezett. Személyiségéből derű és életbölcsesség sugárzott: a legle- vertebb depressziós beteget is derült lelkiállapotba tudta juttatni. A falusi gyógyítók közül, akiket ismertél, kikről beszélnél még? Bozó Istvánné orosházi kenőasszonyra is szeretettel, megbecsüléssel gondolok vissza. Nemcsak kenéssel, azaz masszírozással, hanem gyógynövényekkel és más természetes gyógymódokkal is gyógyított. Gondolkozott a gyógyítás lényegéről. A természetelvűséget gyönyörű mondatokban fejezte ki: „Ami természetes, az a valódi”. „Ez nem csinált dolog, ezt a főd termi meg”, (ti. a gyógynövényeket.) Az az igazán értékes gyógyszer szerinte, amit a természet ad, ami természetes. Intelligens, barátságos és nagy tudású embernek ismertem meg. Éppúgy Tóth Sándor zsadányi pásztorembert, állatgyógyitót. A parasztorvos munkáját a közösség is segítette. A paraszti közösség kiegyensúlyozott, a falusi ember a természettel olyannyira együttél, hogy hajviseletéből, de még ruhája színéből is látható kora, közösségben elfoglalt helye és így tovább. 93
