Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 4. szám - Lengyel András: Erdei Ferenc és a Szegedi Fiatalok
Bálint Sándor, Tömöri Viola, Baróti Dezső, Berczeli A. Károly, Varga Lajos, Ortutay Gyula, Bálint Alajos bizonyosan részt vett (a hírlapi beszámolók őket, mint aktív szereplőket, név szerint emlegetik) — többen mások, így Erdei is, csak valószínűleg. Valószinű, hogy 1931. február 24-én — hallgatóként, a közönség soraiban — ott volt a Művészeti Kollégium első nyilvános előadásán is (ezt — A népművészettől az iparművészetig címmel — Szokolay Béla tartotta). Érdekes (s mindenképpen figyelemre méltó) azonban, hogy az Erdei emlegette kiadványsorozatban (A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának kiadványai), bár a sorozat Buday Boldogasszony búcsúja c. fametszetkönyvével megindult, nem jelent meg írása. A következő tanév elején, valamikor 1931. őszén fölmerült az „élcsapatba”, a Művészeti Kollégiumba való fölvétele dolga is. „A Kálvin téri kis irodában az ágy fotel volt a szállásom — írja erről Ádám László —, s ott láttam először együtt a későbbi Művészeti Kollégium magvát. A régebbről ismerősökön kívül Reitzer Béla, Széli István volt ott — s talán Hont Ferenc is. Ekkor ajánlotta Reitzer Béla Erdei Ferenc felvételét. Több jó novellájára (!) hivatkozott. Buday György azzal hárította el, hogy a baráti kapcsolat nem alap a felvételhez. Lám itt vagyok én is, aki barátságunk ellenére kívül vagyok.” (Életutam 1911-től 1938-ig. 7.) Hogy mi volt Buday elutasításának oka, nem tudjuk. Lehet, hogy azért döntött így mert Erdei valóban nem volt „jó settlement-fiú”. Nyilván ő is érzékelte Erdei különállását. De lehetséges az is, hogy ez az intermezzo két erős egyéniség önkéntelen rivalizálásának is tünete volt. (Ha a novellái ró Erdei ellen jó érzékkel tiltakozott is Buday, a formálódó szociográfust méltányolnia kellett volna.) A kapcsolat azonban nem szakadt meg. Sőt. 1931. október 11-én a tápai kiszálláson Erdei előadóként, tehát aktív szereplőként vett részt. A kiszállásról s Erdei szerepléséről a helyi Délmagyarország így számolt be: „A szegedi egyetemi ifjúság ezidei első nyilvános előadássorozatát vasárnap [azaz okt. 11-én — L. A.] délután nyitotta meg Tápén. A megjelenteket Tömöri Viola üdvözölte. Buday György a mezőgazdasági termelés világhelyzetéről és az amerikai mezőgazdaság fejlődéséről tartott előadást, majd Erdei Ferenc tartott vetítettképes előadást, melynek keretében bemutatta a mezőgazdasági eszközöknek és ezzel párhuzamosan a társadalmi, szociális fejlődésnek összefüggését. Ortutay Gyula ismertette Arany János egyik verses elbeszélését, Balla Sándor vidám epizódokat mondott el a diákság tanyai tapasztalataiból. Baji János Petőfi, Arany János, Ady Endre és Juhász Gyula költeményeiből szavalt.” (Dm, 1931. okt. 13. 6.) Ekkor, pontosabban az előadás előtt, Tápéra menet készült az a kép is (készítője Reitzer Béla volt), amely együtt ábrázolja már szinte a teljes Művészeti Kollégiumot, s amelyen Erdei is ott van. Erdeinek ez a szereplése — a szereplés tényén túl — azért is érdekes, mert ez a tápéi kiszállás volt az agrársettlement egyik utolsó nyilvános kiszállása — ezt követően az intézményes, szervezett agrársettlementet fölváltotta néhány tag (elsősorban Tömöri, Ortutay, kisebb mértékben Reitzer,s a maga sajátos, egyéni módján magának Erdeinek) az egyéni parasztságkutatása, illetve az agrársettlementben kiforrott nézeteik cikkekben, hozzászólásokban, interjúban stb. való propagálása. Az „élcsapat” , amely ekkor már valószínűleg használta is önmagára a Művészeti Kollégium elnevezést, mint új munkaterület s orientációs bázis: a munkásmozgalom felé fordult. Ekkor a szociáldemokrata párt s a kommunista irányítású Országos Ifjúsági Bizottság helyi csoportja látszott számukra kedvező munkaterületnek. Ebben a fordulatban, amennyire megítélhető, igen fontos szerepe volt az akkor már önmagát kommunistának tudó s valló Hont Ferencnek — ő közvetített a Szegedi Fiatalok s a helyi szociáldemokrata pártszervezet között. Ő vitte el — többnyire egyesével — Szepesi Imréhez a kollégium tagságát, ő „szervezte be” őket a mozgalomba. (Tolnai Gábor közlése.) A fordulatot azonban nem pusztán Hont egyéni hatása okozta. Részben Buday (s legközvetlenebb barátai) törekvéseiben benne rejlett a munkásság felé (is) való orientálódás, részben 77
