Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 3. szám - Bodrogi Tibor: A tetoválás etnológiája: a személyi művészet és műfajai

művészetben, úgy a tetoválásnál is jellemző a rendelkezésre álló felület teljes kitöltésére irányuló igény, a zsúfoltság, a „barokkos” szemlélet. A mintázat elrendezése és az elemek alkalmazása mégsem sztereotip, hanem az egyéni ízlés szerint alakul. Bár az északi partvidéken néhány helyen elszórtan még előfordul a ponttetoválás, Új-Guinea többi részére — a hegyvidék kivételével — a hegtetoválás különféle eljárásai ismeretesek. Elterjedt az égetéses technika, amellyel kúp vagy ovális alakú kiemelkedő hegeket, keloidokat állítanak elő. így az északi partvidéken élő bosngunoknál a lányok maguknak vagy egymásnak készítették a hegeket. A kókuszdió száraz rostjait kis, kb. 1 —1,5 cm átmérőjű golyócskákká sodorták össze. Ezeket nyállal egyenként a díszítendő testrészre (mell, felsőkar) ragasztották, majd meggyújtották és hagyták beleégni a bőrbe. A nyílt égési sebbe hamut, meszet vagy erős növényi lét dörzsöltek. A seb ezért lassan gyógyult és kerek-ovális keresztmetszettel vastag heg keletkezett. Másutt Új-Guineában az égetéshez a kókuszpálma levelének száraz középeréből vágott darabokat használnak. (Höltker 1968:10—11.) A rövid vágással készített díszhegeket északon és délnyugaton férfiakon, főként pedig nőkön egyaránt megtaláljuk. Paul Wirz írja a Pápua-öböl nyugati partvidékén élő gogoda- lákról, hogy a lányok felsőtestüket hegekkel díszítik. Erre még a házasságkötés előtt kerül sor. Vágóeszközként egy bambuszfajta kemény epidermisz darabját használják, amiből nyílhegyet és bambuszkést is készítenek. A bőrt a bal kéz hüvelyk- és mutatóujjával összecsípik és felhúzzák, az éles bambusszal kb. 0,5—1 cm hosszan bevágják. A felső kart, a mellet, ritkábban a hasat díszítik egyenes, cakkos és hullámvonalakkal. Az operációt mindig idősebb nők végzik. A Délnyugat-Új-Guineában élő marind-animoknál különösen gazdag a nők hegtetová­lása. Az egész törzset befedi a felső karral és a combbal együtt. Az egyenes, párhuzamos vagy kereszteződő, ritkábban görbe vonalakat előrajzolás nélkül éles kagylódarabbal, hosszú vágással vágják be, sebzik fel. A sebet ezután ismételten felszakítják, hogy hátrál­tassák a gyógyulást és így idővel erősen kiemelkedő hegek keletkeznek. Az ismételt felszakítás mellett a friss sebbe folyékony vagy porszerű anyagot (faszénpor, hamu, mész, levél maró nedve, stb.) szokás dörzsölni. (Höltker 1968:12—13.) Ausztráliában — a sötét bőrszínnek tulajdoníthatóan — csak hegtetoválás fordul elő. Férfiak és nők egyaránt tetováltatják magukat. A hosszú vágásos technikával előállított hegek a mellen, a hason és a háton általában horizontálisak, a felső karon vertikálisak. A hegeket vagy parázsló bottal idézik elő vagy kovakő pengével vágják be a bőrt, majd a sebbe hamut vagy agyagot dörzsölnek. A tetoválás általában esztétikai célokat szolgál, egyes törzseknél azonban része az avatási szertartásnak is. Észak-Queenslandban pl. ez az egyetlen operáció, melyet az avatás során a fiúkon végeznek. A Victoria-sivatag törzseinél a megmetszés után alkalmazzák annak jelzésére, hogy az illető személy teljes férfinak számít. A laragiáknál két szakaszban végzik az operációt: az első alkalommal az avatandónak a felső karját és combjait vagdossák be, a másodiknál a hason ejtenek sebeket oly módon, hogy a vágások a középvonal utáni részre csak fél hosszúságban terjedjenek ki. Északon, a Melville- és Bathurst-szigetieknél a hegek a hátat, a felső karokat és combokat fedik hosszanti irányban, míg a mellen és a homlokon horizontális vonalak húzódnak. (Berndt 1964:142—143.) Indonézia Indonéziában nem általános a tetoválás, a jávai és a báli magaskultúra területén pl. egyáltalán nem találkozunk vele. Az ún. középső kultúrákon belül jelenik meg, vagyis a száraz, ún. hegyi rizstermesztést vagy gumós növénytermesztést folytató kezdetlegesebb népcsoportoknál, mint amilyenek a bomeói dajakok, a ceramiak, amboniaiak, a Kei-, Aru-, Tenimber-, Savu-, Mentawai-, Timor-szigetek és Taivan hegylakói, Luson szigetén a világos bőrű fejvadász igorotok pontozásos eljárást használnak, a sötét bőrű negritók, ugyancsak Luson szigetén hegteto­127

Next

/
Oldalképek
Tartalom