Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 3. szám - Bodrogi Tibor: A tetoválás etnológiája: a személyi művészet és műfajai

nyáig terjed. Az első gyűjtést a hula nevű törzsnél a neves orosz kutató N. N. Mikluho- Maklaj végezte, amikor 1870—71-ben itt tartózkodott. Ő figyelte meg először, hogy „az egyes testrészek tetoválása bizonyos kornak felel meg. így például egy tíz év körüli leánykának az arca, keze és néha az alsó karja van tetoválva, a has alsó részén, olykor a hónaljban, ahonnan a szőrzetet — akárcsak a vénuszdombról — kitépdesik, tetovált emberalakok láthatók. A 10—15 esztendős leányok hátának alsó részét, farát és combját díszíti tetoválás. A fiatal nőket 15-től 20 esztendős korukig, valamint a férjes asszonyokat a mellükön, a hátukon, és térdtől lefelé a lábszárukon tetoválják. A tetoválás mintái ismétlődnek a különböző testrészeken és mindnek megvan a külön elnevezése. Észrevettem, hogy a lányok roppant büszkék tetoválásukra és sokan, akik gazdagabban voltak tetoválva, mint a többiek, nemcsak azért jöttek el, hogy némi dohányt kapjanak, hanem, hogy megmutassák szép tetoválásukat. Látva, hogy milyen türelmesen rajzolom őket, modelljeim meg sem moccantak, míg be nem fejeztem a munkát... Mivel jó néhány huszonöt körüli nőt a feje búbjától a térdéig tetoválás borított, kételkedni kezdtem, hogy

Az éles kis kovakővel felszerelkezett személy aprólékosan végzi a párhuzamos bemetszéseket a fiatal lány homlokán. Új-guineai pápuáknál készítette Marcel Haubensak Journal des Voyages (Utazások Újsága) No. 254. 1965. február 15.