Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 3. szám - Kovács Ákos: A (test)művészet örök, avagy: bevezetjük a tetoválást
/ / gondokkal nem kell, hogy szembe nézzen, ezért ott ez a motívum elő sem fordul. Az állatfigurákkal kapcsolatban, melyek mint láttuk, mindkét csoportban egyforma gyakoriak, meg kell jegyezni, hogy a tigrisek, oroszlánok, sasok és egyéb ragadozók az Ny. csoportban sem az agresszivitást, az „életellenességet” szimbolizálják, mint ahogy — ez derül ki dr. Cseme István D. F.-fel készített interjújából is — az őrnagyi vagy tábornoki rangjelzés sincs összefüggésben a bűntett súlyosságával vagy a büntetés nagyságával. Az előbbi motívumokat főleg a gyerekkori olvasmányok, különféle belletrisztikus hatások motiválják. Különösen sok állatfigura vándorol át az emberi testre az iskolások között népszerű Kolibri és Búvár zsebkönyvek lapjairól, de a legnagyobb népszerűsége (és ez külön is megérdemelne egy olvasásszociológiai vizsgálatot), kétségtelenül az Interpress Magazinnak van. Ennek az újságnak a képanyaga, külső borítója; novelláinak, rémtörténeteinek bombasztikus címei (Azért születtem, hogy a poklot felidézzem ... stb.) a megjelenést követő néhány héten belül már mint „élő folklorizációk” tűnnek fel az elítéltek testén... A börtönfolklórban azonban a különböző állatfiguráknak kétségtelenül szimbolikus jelentésük is van. Még akkor is, ha ezeket a jelentéseket sokan nem ismerik, másként értelmezik vagy összekeverik. A hosszú életű teknősbékát, a nesztelenül közlekedő denevért vagy a pöttyös hátú katicabogarat (a pöttyök mindig a letöltendő évek számát jelentik), nem mindig tudatosan választják az elítéltek, akárcsak a szabadságot jelképező pillangót vagy a magányt, függetlenséget is jelentő pálmafát, pálmalevelet. Az ábrák és szövegek igen nagy százaléka nemzetközileg ismertek. Még akkor is, ha sokan úgy tudják, hogy némelyik motívum csak egy kis csoportra, zárt populációra vonatkozik. Moldova György a Tetovált kereszt című riportkönyvében úgy említi az aszódi „javcsis keresztet” — ami voltaképpen a jobb kézre tetovált és vízszintes vonalakkal jelölt egyszerű kereszt —, hogy ez az egykori intézeti fiúk olyan különleges emblémája volt, melyről már a kézfogásnál megismerték egymást. Úgyszintén sajátosan tököli szimbólumnak ismerik a dobókocka ötös oldalán látható pontalakzatot is, aminek jelentése elég közismert: négy fal között egyedül. Az „aszódi” kereszt Kaliforniától Angliáig „pachuco” néven ismert mindenütt, de az öt pont amerikai és franciaországi előfordulásáról is vannak adatok. Igen nagy kár, hogy mind ez ideig nem készült nemzetközi tetoválási szótár, illetve ábrakatalógus. Ezek segítségével pontosan meg tudnánk határozni bizonyos alapmotívumokat, ezek különböző variánsait, a leggyakoribb szövegismétléseket stb. Az viszont az eddigi nemzetközi adatokból is kiderül, hogy a legintenzívebben tetovált testrészek, testtájak szinte az egész világon megegyeznek. Az első helyen, gondoljunk a jobb kézzel dolgozó öntetoválókra, mindig a bal kar áll. Ezt követi a jobb kar és a bal kézfej, valamint a mellkas. Ötödik helyet foglalja el a jobb kézfej, majd a bal ujjak és a hát. Nyolcadik és kilencedik helyen a jobb és a bal lábat találjuk. A külföldi anyagban ritkán, de előfordul a szemhéjak, talpak, az íny és az ajkak tetoválása is. Az általunk vizsgált Ny. és S. csoport legintezívebben tetovált testrészei csak annyiban tértek el egymástól, hogy az első csoportban, elég gyakran, a genitáliákon is találunk tetoválást. A névmágia; a családtagok, barátok, katonatársak, közeli és távoli ismerősök, rokonok nevének megörökítése nemcsak a magyar, hanem az európai, sőt a tengerentúli anyagban is a leggyakoribb. A neveken kívül azonban más szavak, szóösszetételek, sőt egész mondatok is, szóról szóra megismétlődnek; akárcsak a vérző szívek, emlékezetes évszámok, színes virágok, dús keblű sellők, vagy a görög-római mitologikus jelenetekből és rokokó életképekből jól ismert turbékoló galambok stb. Ezek a felirategyezések; az ábráknak szinte teljesen azonos ikonográfiája kétségtelenül arra utalnak, hogy e szokás jelkészlete nemzetközi. Néha egy népdal, vagy katonanóta kezdősora, esetleg slágerszövegek, vagy ismert proverbiumok; máskor híres politikusok, államférfiak képmásai (Danton, Foch, Jaffre, Lenin, II. Miklós, Napóleon, Sztálin stb.), vagy heraldikai utalások árulják csak el egy-egy tetovált testű férfi nacionáléját. Ezek a hasonlóságok és egyezségek, úgy gondoljuk természetesek, hiszen a szokás 16
